Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - V. Magyar üveg; magyar üvegesek 630

<42 TAKÁTS SÁNDOR. Az üvegnek felhasználása az ablakokon — mint látjuk — nagyon elterjedt volt. A hazai üveghuták termékeinek tehát jó keletük lehetett. A XVII-ik század utolsó évtizedeiben a magyar háztartásban már az üvegedények használata is elterjedt, s így üvegcsűreink az ilyen edények készítését is mind nagyobb és nagyobb arányokban űzték. Igaz ugyan, hogy a XVI-ik században még csak az egyszerűbb kivitelű edények készítésével foglalkoztak, de a drága cseh, nürnbergi és velenczei üveget úgyis csak leggazdagabb főuraink fizethették meg.1) A középosztály megelégedett az olcsóbb üvegneművel is, a mi nagyobbrészt itthon készült. A XVII-ik század közepén a hazai üvegcsűrökben még nem igen sokféle üvegedényt készítettek. A virágvizeknek való üvegek, üveg poharak, kotyogós üvegek szerepelnek közönségesen mint hazai készítmények.2

) Ezeken kívül bányavárosainkban az aranyválasztásnál említik még a választó üveget, sisak üveget, poncz- vagy pMwez-üveget és a mezítelen választó üveget.3) A XVIII-ik század elején, a békés idők visszatérésével, a termelésben a magyar üvegcsűrök is nagyobb változatosságot mutatnak. Az üvegedények használata általános kezd lenni, s így nemcsak mennyiségre, de változatosságra nézve is nagy a haladás mindenütt. Tekintsük példáúl a száldobágyi üveghutát, a melyről legtöbb irott emlék maradt reánk. Ezt a derék üveghutát — valószínűleg egy régebbinek a helyén — 1722-ben építették. Üvegeseket vagyis hutásokat a tulajdonos, gr. Károlyi Sándor generális külföldről hozatott ugyan, de a huta vezetését magyar emberre, Farkas Istvánra bízta. Az idegen mestereknek kötelességök volt a vidékieket oktatniok és az üvegcsinálás titkaiba bevezetniök. Néhány év alatt ily módon magyar mesterek is lettek, sőt az idegenek is megmagyarosodtak.4

) Az üveghutában rendesen hat mester, egy smelczer, egy fluszfőzö, két süllér, egy üvegkötő és négy inas dolgozott. A huta élén álló Farkas István részére adott utasítás azt mondja, hogy »az hutásmesterrel annuatim alkudtak meg.« Az edények készítését illetőleg Károlyi azt ajánlja, hogy »az minemű edények és eszközök kedvesebbek, olyanokat csináltasson ; mivel az újság közönségesen szokta az ') Közös p. ü. lt. fase. 15483. Fogaras. Apafi fejedelem hagyatékában ilyen üvegneműek szerepelnek : vitrum bohemicum, vitrum bohemicum figuratum, flascones vitrei cum ornamentis circa orificia argenteis, lagenula vitrea bohemica, cantharus vitreus colore rubro perfusus, speculum turcicum quadriangulare, instrumentum vitrarii ex chalybe cum Totis et requisitis. Ezenkívül tokokban üvegpoharak és palaczkok. 2) Orsz. Ltár : Urb. et Conser. fasc. 21. nr. 6. 1641. és fasc. 21. nr. 8. 1671. — U. о. fasc. 68. nr. 59 Makovicza, 1684. s) U. о. fasc. 111. Nagybánya, 1664. 4) Magyar leveleik szép számmal találhatók a Károlyi nemzetség levéltárában.