Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - V. Magyar üveg; magyar üvegesek 630

<332 TAKÁTS SÁNDOR. •s így az üveghutát, mely szintén a schaidgaden-hez tartozott, 1549-ben el nem adományozhatta, mivel arról már 1548-ban lemondott.1) így állván a dolog, Krabath György 1551 jul. 27-én újra I. Ferdinándhoz fordult s arra kérte őt, küldje a tepliczei üveghutába a saját üvegeseit, mert ő ehez a mesterséghez nem ért. 2) Teljesítette-e Ferdinánd a kérést, hem tudjuk, mivel a tepliczei üveghutáról több jelentést találnunk nem sikerült. A selmeczi és körmöczi bányakamara számadásaiból azonban azt látjuk, hogy a szükséges üveget itthon kellett beszerezniük, talán a bányáknak saját hutáiból, mivel a XVI-ik század közepéig a kiadások rovatában csak egyetlen egyszer (1550) fordúl elő üvegvásárlás.3) A XVI-ik század későbbi évtizedeiben sem találkozunk üvegvásárlással, s így a régi viszonyok aligha változtak. l) Ezt látszik bizonyítani az a körülmény is, hogy pl. 1550-ben (s bizonyára előbb is) Szklenón is működött egy üveghuta.6

) A legtöbb üveghutánk a háborús idő miatt csak igen rövid életű volt. Innen van, hogy az összeírásokban néha nyomukat sem találjuk. A jászai XVI-ik századi urbáriumok közül pl. csakis az 1595 évi említi, hogy a meczenzéfi üveghutáért évi 50 frt bért fizetnek.6

) A későbbi urbáriumok erről a régi üveghutáról már mit sem szólnak. Csak az 1619 évi urbárium mondja : »fuit hic officina vitrea per polonos quondam culta, nunc deserta jacet, et ad nihilum redacta.« 7) Mindezen adatok világosan hirdetik, hogy az üveg-gyártás Magyarországon száz, talán kétszáz évvel is korábbi keletű, mint a hogy műveltségtörténeti könyveinkben olvashatjuk. Igaz ugyan, hogy a bányák körűi levő üveghuták jobbára csak a bányák részére dolgoztak, de mivel a legtöbbjét magán ember vezette, valószínű, hogy az üzletet sem hagyták figyelmen kívül. Az arany- és ezüstbányák részére készült választó üvegek, tégelyek és ponczüvegek voltak az első üvegneműek, a mik hazánkban ') U. o. a) Közös p. ü. lt. Hungarica, fasc. 14336. »So ich dann mit dem schaidtglas machen nit umb zu geen waiss, und in dieser meiner glashütten doch ob zwayhundert jaren durch die inhaber derselben die schaidglas zu notturft der schaidgaden Schemnitz und Kremnitz gegen zimlicher bezalung und ainer järlichen provision aus der camer, und sonst anderstwo gemacht sein worden« stb. ') U. o. fasc. 15376. 1550. jan. 18. 4) A körmöczi, selmeczi és nagybányai számadások 1500-tól kezdve a közös p. ü. ltárban : Münz und Bergwesen, fasc. 15257. 15376. és 15377. 5) Péch : Az alsó-magyarországi bányamívelés, I. 213. 1. e) Közös p. ü. lt. fasc. 15429. Urbárium seu conscriptio bonorum Jazoviens. 1595. »Officina vitrea in valle supra villám, tempore reverendissimi domini per polonos aedificata, de qua annuatim pendebant 50. fl.« ') U. o. az 1619 évi urbáriumban.