Századok – 1907

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Géza fejedelem neve és az Árpád-család névlajstroma Konstantinos Porphyrogenetosnál 585

GÉZA FEJEDELEM NEYE ÉS AZ ÁRPÁD-CSALÁD NÉVLAJSTROMA. 607 családjából vett tulaj donnévből nyert nyelvi bizonyítékkal igazoltam.1

) Akkor, mikor én ez igazolást nyújtottam, 1895-ben, az osztják nyelv és nyelvjárások ismeretére jóval kevesebb segédforrás állt rendelkezésünkre, mint ma. Akkor a déli osztják nyelvet csak Castrén kis nyelvtanából 2

) ismertük ; az északira nézve Hunfalvy Pálnak 3) és Ahlquist Ágostnak 4

) nyelvtanaiból, illetőleg szótárából meríthettük adatainkat. Azóta ' e téren örvendetes haladás történt. Pápay József népköltési gyűjtéseitől eltekintve, megjelent Patkanov Szerafim lrtisi-osztják szójegyzéke a M. Tud. Akadémia kiadásában,5

) valamint K. F. Karjalainen munkája,6) mely az osztják nyelv szójárásainak és hangtani viszonyainak megismeréséhez a leggazdagabb forrásunk. Ama három segédforrás alapján bizonyítottam akkor hét vagy nyolcz személynéven a hunok nyelvi hovatartozását ; akkori bizonyításomhoz ma is csak kevés újat tudok adni az új forrásművek segítségével : 1. A Mundzuccus (Jord.), MouvSíouyoi; (Prise.) névről elmondtam, hogy benne az osztják, egyenesen déli osztják mönty. munty (= rege) és ü%, Щ (= fő, főnök, király) szavak összetétele van, és az összetett szó jelentése = a rege királya, vagy Patkanov szerint : märchenhafter König (v. ö. mönt'-yui, a m ont' alatt = märchenhafter Mann). 2. Rua (Jord.), cPoùaç (Prisk.), a Munty-ukh testvérének neve ; e név elvont főnév, rü és ruv = hitze, stärke, kraft (Ahlquist, 127.),7) winclhauch (Karjalainen). 3. Attila eredeti hun neve Atye-le ; jelentése atyuska.; ugyanez a Volga folyó eredeti neve is mind alak, mind jelentés tekintetében. Az Attila alak a gót nép ajkán élő népetymologia ; ') Századok, 1895. 886—889. il. -) M. Alexander Castrén : Versuch einer Ostjak. Sprachlehre. Ed. Schiefner. St. Pétersbourg, 1858. s) Hunfalvy Pál : Éjszaki osztják nyelv. Budapest, 1875. 4) August Ahlquist : Ueber die Sprache d. Nordostjaken. Helsingfors, 1880. 5) Ugor füzetek, 14. sz. Budapest, 1902. e) Karjalainen : Zur ostjak. Lautgeschichte, I. Helsingfors, 1905. '•) Karjalainen variánsait 1. műve 208. 1. A Rugila alakról mondtam, hogy népetymologia. Patkanov nem jegyzette fel e szót. SZÁZADOK. 1907. VII. FÜZET. 39