Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Sbornik museálnej slov společnosti 573

TÁECZA. 573 mert e jogok érvényesüléseért mit sem tettek. Elvakította őket hitbeli túlbuzgalmuk, mert Rákóczitól várták a vallás-szabadság megvalósítását. Egyébként a tótság ekkor vallása szerint két táborra oszolva, izzó gyűlölettel küzdött egymás ellen, s így megtévesztve, súlyának tudata nélkül, különben is a jobbágyság békóiban, számottevő szerepet nem vihetett. Rákóczi pedig, mint számító, ügyes diplomata, nagyon tudott bánni vezető embereikkel, főleg a személyes érdekekért küzdő papokkal, kik az evangelikus egyházat csak eszköznek tekintették önző czéljaik elérésére, akár csak a maiak. .B(uday) ^l(ntal) három folytatólagos közleményben (532—536. 585—595. 733—736. 11.) a felvidéki bányászat és kohászat történetével foglalkozik. Mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a német telepesek bejövetele előtt már virágzott a bányaművelés, mert már Tacitus cotinusai és az V-ik századi satagunok (innen a zempléni szoták név) kik mind szlávok voltak, fejlesztették azt. A későbbi korra nézve csak nyelvtörténeti adatokra támaszkodik és azt bizonyítja, hogy a helynevekben előforduló ruda, rudna, rudnice tőszavak a rézbányászat, ortut és származékai a higanyaknázás stb. maradványai, melyek a ma dívó német nomenclatura előtt szerepeltek. — SBORNIK MUSEÁLNEJ SLOV. SPOLECNOSTI és CASOPIS MUSEÁLNEJ SLOV. SPOLECNOSTI. A tót Muzeum-társaság kettős folyóirata. Mindkettőt a társaság titkára (A. Sokolik) szerkeszti. A Sbornik 1904 évi folyamának tartalmából megemlíthetjük a következő czikkeket : Az 1. szám (1—22. 11.) Pálosnagymező (Velké-Pole) község rövid monographiáját hozza Medveczky tollából. — Veterán pseudonym író u. o. (22—34. 11.) a pogánykori halotthamvasztásról értekezik a szláv ritus szerint. Emlékét látja ezekben a helynevekben : Éiare, Polenice, Mutné, Pokorade stb. melyek közül a két elsőt rogus-пак, a két utóbbit gyászhely-nek értelmezi. A manichaeusok és bogomilok felekezete azért terjedt a szlávság között, mert a halotthamvasztást elfogadta. — Halasa báró Hoening O'Caroll (f 1894) kéziratából közöl egy czikket fordításban, mely a puchói régiségekről szól. — Sasinek Fr. V. két közleményben (1. sz. 63—67. és 2. sz. 93—97. 11.) Moravia és Nitria, mint eredetileg külön, önálló fejedelemségek történetével foglalkozik, melyek még egyházilag is függetlenek voltak egymástól, mert Salzburg és Mainz érsekei alá tartoztak. I. Mojmir is csak rövid időre egyesítette a nevezett fejedelemségeket, melyek az ő bukása után ismét külön váltak, Rastislav és Svatopluk között megoszolva. Az utóbbi Nyitra várából uralkodott, de Rastislav két várának, Velehradnak és Devinnek helye bizonytalan. Safarikkal szemben, a ki kétségbe vonja, hogy a mai Dévény azonos lenne a régi Devinnel, a szerző Jordanus és Dobner nézetét vallja, hogy a Morva folyó balpartján, ennek a Dunába való torkolásában látható romok való-