Századok – 1907

Történeti irodalom - Veress Endre: Carrillo Alfonz jezsuita atya levelezései és iratai 1591–1618. Ism. Márki Sándor 546

546 TÖRTÉNETI IRODALOM. mérve, Kölcsey »tökéletes« jellemzését nem kereshetjük benne, valamint a Szemere Beratalanéban sem ; ellenben Angyal Dávid tanulmánya — úgy véljük — mindegyiknél többet ér. Kölcseyről alkotott irodalomtörténeti felfogásunkat Pap Endre vetette először papirra, s életrajzírói, Yértesyt kivéve, mind hatása alatt is állanak. VÁCZY JÁNOS. Carrillo Alfonz jezsuita-atya levelezése és iratai, 1591—1618, A M. Tud. Akadémia tört. bizottsága megbízásából a hazai és külföldi levéltárakban gyűjtötte és közrebocsátja Veress Endre. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest, 1906. Athenaeum kny. 8-r. LII, 739 1. Egy fénynyomatú hasonmással. (Magyar Történelmi Emlékek. Első oszt. Okmánytárak. XXXII. köt.) A történelem mindmáig igazságtalan és elfogult Báthory Zsigmond fejedelemmel, mint általában véve a bukott államférfiakkal szemben. A mai kor szemüvegén keresztül ideges, sőt félbolond embernek látja, holott a siker éveiben nem egyszer kényszerült elismerni, hogy nem mérheti közönséges mértékkel. Volt ebben a fejedelemben valami, a mi Széchenyi balsorsára emlékeztet. Maga sem akarta, hogy igazán tudják, mi volt ; a mikor lemondott a hatalomról s Oppelnbe vonult, minden magán levelét elégette. Most ime egyszerre egy terjedelmes kötetet kapunk, melyben a»spiritus familiaris«-ának tartott spanyol Carrillo Alfonz leveleit Veress Endre 19 város 32 levéltárából rendkívüli szorgalommal szedte össze. Ez a körülmény első sorban magukat a spanyolokat lephette meg, a kik a mi történetünkben híres honfitársukat csak azóta ismerik, hogy Kőrösy Albin, Don José de Cardenas Revista Contemporanea-ja, ez évi (1907 márcz. 15-iki CXXXIV-ik) kötetének 275—282. lapjain Veress könyvét ismertette. Carrillót nálunk sem ismerik eléggé. Szilágyi Sándor 1877-ben külön kötetben vázolta ugyan 1594—1598-ig terjedő diplomácziai működését s megigazított néhány közkeletű téves adatot ; de pl. a Pallas-Lexikon abban követi a nagy spanyol encyklopaediát, hogy Carrillonak még a nevét sem említi külön czímszó alatt. Első rendszeres és bővebb életrajzát Veress Endre írta meg az előttünk fekvő kötetnek XXIII—LII. lapjain. Ebből csak annyit jegyzek ide, hogy Carrillo (olaszosan Carrillio, latinosan Carrillius) Alfonz a castiliai Alcalà de Henaresben 1553 november-havában régi nemes családból született s 1571 márcz. 11-én jezsuita-novitius lett Toledoban. A theologiát Rómában négy esztendeig tanulta, majd nyolcz évig tanított a jezsuiták párisi főiskolájában mint lector philosophiae et theologiae.