Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518

538 TAKÁTS SÁNDOR. közelebbi megjegyzés nélkül. Makovicza várában pl. az 1690 évi összeírás szerint »vagyon az tömlöczben hosszú kaloda két reteszével, retesz fejével, lakatja egy, láncza egv.« *) Előfordúl még az öreg kaloda pl. 1597-ben Keresztúr várában : »az tömlöczházban öreg kaloda kettő, azokon két-két retesz és három láncz.« 2

) Mint külön fajtájú kaloda említtetik a patina. Tapolcsány és Tavarnak összeírása pl. ezt mondja : »carcer cum cyppo et catena, alter cyppus vulgo panna vocatus, ad portam arcis superioris cum duabus catenis et seris duabus.« 3) A régi összeírásokban igen gyakran előforduló fa- és vas-hegedű is kaloda volt. Ebbe a villa-alakú eszközbe az ember nyakát szorították. Latinul, épen úgy mint a kalodát, furca néven is nevezték.4

) Egerszeg 1604 évi összeírása szerint pl. а várban volt »furca, vulgo ember nyakára való hegedű.« 5) A hegedűt fából és vasból készítették ; ha fából készült, akkor rendesen megvasalták. Lipsch 1571 évi összeírása pl. ezt írja : »ain beschlagene hülzerne Geigen den gefangen anzulegen.«6) Sümegen 1597-btn nyakra való vas hegedű,1) Egerszegen ugyanazon évben nyakra való hegedű vasas,8

) Jeszenőn 1623-ban nyakra való vas hegedű,9

) Szerencs várában 1635-ben hegedő czinczér szerepel.1

0

) A kalodának egyik szintén közönséges faja volt a tábori vas kaloda.1

1

) Mivel a latin nyelvű összeírások a kalodákat hol cyppus,1

2

) hol furca, hol meg catasta néven emlegetik,1

3

) e neveket nem szabad össze-vissza használnunk, mivel mind a három latin szó más és más fajta kalodát jelent. A kalodákat a tömlöcztartók kezelték mindenütt. Kalodás vagy kalodár-nak azt a mestert mondották, a ki a kalodákat készítette. A bilincsek közül a végházakban leggyakrabban a nyakra való vas vagy a nyakvas fordúl elő. Ez rendesen a falba volt erősítve, s úgy látszik, a rab nyakát igen is erősen szorította, mivel az illető i) Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 21. nr. 20. U. о. fasc. 101. nr. 3. 3) Közös p. ü. lt. fasc. 15432. 1671. 4) Tehát nem collare, a hogy az Oklevél-Szótár nevezi a hegedűt, mivel a collare a nyakvasat jelentette. 5) Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 46. e) Közös p. ü. lt. fasc. 14364. Hung. ') Orsz. Lt. Urb. et Conser. fasc. 76. 8) U. o. fasc. 77. nr. 13. ») U. о. fasc. 78. nr. 28. I0

) U. о. fasc. 41. nr. 44. ") U. о. fasc. 100. Kelet nélkül. Kis-Várda. Thököly Imre javai. la

) Közös p. ü. lt. fasc. 14389. Radetius püspök hagyatékában Szent-Benedeken : cyppus ligneus. •3

) U. o. Hungarica, 1601. Conscriptio Archiepp. domus Tyrnaviensis : catasta vulgo kaloda.