Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - IV. Magyar rabok; magyar bilincsek - II. bef. közl. 518

536 TAKÁTS SÁNDOR. mutatja, csak a rabok kínzására szolgált.1

) S ki nem gondol borzalommal a kőfalba erősített rabvasakra, a mik miatt mozdulni sem tudott a szegény rab ? 2) Avagy nem kész ldn volt-e az úgynevezett nyakra való kongás bilincs viselése ? 3

) Bizony még a legközönségesebb lábra való vas is szörnyen megviselte a rabot, ha hosszabb ideig kellett hurczolnia, mivel mind igen súlyos volt. Említők azt is, hogy a váltságra kibocsátott rabok vasban jártak, s a vasat lábaikról csak akkor vehették le, ha sarczukat teljesen megfizették. Ily módon a törökök szemről-szemre láthatták, minő bilincseket kell övéiknek a magyar végházakban hordaniok. Az 1571 évben pl. a császári orátor azt írja Konstantinápolyból, hogy Arszlán aga jött a szállására ; mögötte jött a szolgája, a ki vállain hozá a súlyos bilincset. Arszlán aga az orátor lábai elé veté a vasat, mondván : >>Engem békesség idején fogtak el, s bár vén és ősz ember vagyok, Túry György ezekben a bilincsekben tartott és kínozott három évig Kanizsa várában. Négyezer tallért, két paripát, két aranyos sisakot, a mit skófiának hívnak, ígértem, s két odapasa kezességén szabadultam ki.«4) A magyar végházak összeírásai nemcsak a bilincsekről, de magukról a tömlöczökről is elegendő adattal szolgálnak. A középkorban épült régi kővárakban a tömlöczök vagy rabtartóházak is kőből épültek. Trencsén várának földalatti tömlöcze pl. még ma is látható. Tapolcsány összeírásában olvassuk : >>carcer profundus cum fune oblongo vulgo cziga, in earundem ambitu carcer cum cyppo et catena. « 5) Mivel az összeírások a tömlöczöket és rabtartóházakat külön sorolják fel, bizonyos, hogy a kettő között különbség volt. E különbségről azonban az írott emlékekből csak annyit tudunk, hogy a tömlöczben rendesen a kalodákat,B

) a rabtartóházban pedig a rabokat tartották. A tömlöczök a magyar végházak legtöbbjében az úgynevezett kapuközben voltak ; mellettök állottak a tömlöcztartók házai. Legtöbb helyen a rabházak is itt, a tömlöczök mellett voltak. Homonna összeírása pl. ezt mondja : »kapu között tömlöcz vagyon >) U. o. fasc. 66. nr. 31. és fasc. 39. nr. 24. 1678. !) U. o. »az kőfalban nyakravaló vas, rabnak való, 4.« 3) U. o. fasc. 18. nr. 31. Munkács, 1634. 4) Cs. és kir. állami lt. Követi jelentés 1570 decz. 24-ről : »compedes ferreas bene graves, quas servus humeris impositas adferebat, ante pedes projicit. lis compedibus se canum extremeque senem unacum duobus comitibus post pacem initam captum, a domino Georgio Thury capitaneo très annos sevissime vinctum, excruciatumque fuisse.« 5) Közös p. ü. lt. fasc. 15432. Tapolcsány, 1671. ') Innen van, hogy sokszor az egész tömlöczöt is kalodának hívják. »Kapuköz alatt egy kaloda, az kapuja deszkákkal és fejes szegekkel ki van verve.« Orsz. Lt. Ürb. et Conscr. fasc. 78. nr. 42. 1670.