Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - III. bef. közl. 502

512 IIÖKK JÓZSEF. S most már mindazok, a kik a némettel tartottak, habár csak színleg is, mint Nádasdy és Zrínyi Péter, nemcsak gyanúsak, de gyűlöletesek is lettek előtte. S mivel a némethez hívek az országban kiváltképen a katholikusok egyházi fejei voltak, ellentétben a régiekkel, és csak hogy a protestánsoknak árthassanak, a bécsi udvarnak kész szolgáivá szegődtek, — régi helyes vallási felfogásától, hogy senkit vallásáért nem kell gyűlölni, eltérőleg — a pápistákat, kik alatt ő az udvar előtt kedves róm. kath. főpapokat értette, konczra vágyó és »koncznyaló kutyáknak« mondotta. A mi különösen kitűnik az eperjesi gyűlés alatt 1669 máj. 10-ről gróf Bethlen Miklóshoz intézett s később rossz latin fordításban a Szelepcsényi-féle pozsonyi törvényszék által az evang. lelkészek ellen felhasznált leveléből, melyet sokan hamisítottnak nyilatkoztattak ki.1) Eljött az eperjesi gyűlésre Hidvéghy Mihály Nyitra-megyei lutheránus ügyvéd is, kitől a nép félt, mert a természettudományokkal is foglalkozott s ezért bűbájosnak tartották. Hidvéghy nemcsak Nyitrában, hanem a szomszéd vármegyékben is nagy befolyással bírt, gazdag volt, és a mi fő, Nádasdynak megbízott embere. Rottal pedig gyűlölte Nádasdyt és tudta, hogy neki ellensége. Hidvéghynek ott (Eperjesen) tartózkodása, midőn megtudá, szálka volt Rottal szemében, mert úgy vélte, hogy csak ellene izgatni, missióját meghiúsítani jött Eperjesre.2) Az ellenzéki táborban azonban Hidvéghy Vitnyédyvel a béke apostolának szerepét játszotta. A lutheránusok és kálvinisták közt levő ellentét ugyanis már a gyűlés elején meghasonlásra vezetett, a mi a kívülállók figyelmét sem kerülte el.3

) A kálvinisták most már testestől-1 elkestől Zrínyivel tartottak ; a lutheránusok ellenben, élükön a távollevő Thökölyvel, Petrőczyvel és a Keczerekkel, tartózkodóbbak voltak, ök nem szakítottak Nádasdyval ellenségének, Zrínyinek kedvéért, sőt összeköttetésöket fentarták azzal a férfiúval, kire a kálvinisták gyűlölettel tekintettek. Vitnyédy és Hidvéghy, kik mint lutheránusok, inkább hitfeleik 1) Nem volt hamisított a szónak közönséges értelmében, de annyiban még sem volt teljesen hiteles, a mennyiben a magyar eredetinek rossz latin fordítása volt. Ezen levél szerint Vitnyédy különösen a dunamelléki, kassai, lőcsei, eperjesi s általában az ev. papság buzgalmában bízott. Pauler id. m. I. 239. 1. A pozsonyi rendkívüli törvényszék Szelepcsényi elnöklete alatt 1674 márcz. 5-én ült össze. 2) Pauler id. m. I. 240. L s) Orsz. Levéltár : N. R. A. fasc. 1737. nr. 1. 1670 szept. 8. Csáky Ferencz (97-ik tanu) »quod Lutherani cum Stephano condam Vitnyédy moliebantur Eperiessini quandam factionem seorsim, quae notabile impedimentum facit in ipsorum, idest Helveticorum modernis intentionibus et propositis, sperat tarnen et credit citius progredi Calvinistas in suis negotiis, quam praefatos Augustanos« . . .