Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - III. bef. közl. 502

510 IIÖKK JÓZSEF. E közben szept. 11-én meghiusult a körmöczi pénz elfogásának terve is, bár nem a megbízott Szobonya István hibájából, hanem mert a bányagróf, figyelmeztetés folytán, más úton küldte fel a pénzt. Bory Mihály és Nagy Ferencz most már elhatározták, hogy azonnal (okt. 15-ig) felkelnek s részletes haditervöket azzal a kéréssel írták meg Nádasdynak, hogy adja tudtul Zrínyinek is. így akarták megelőzni a veszedelmet, melybe őket a rosszúl sikerűit kaland döntötte. Azonban sehonnan segedelmet nem kapván, Bory Mihály az ellenkezőre határozta magát, és öcscse, György útján érintkezésbe lépvén Rottallal, annak okt. 20-ika körűi Holeschauban mindent elárult, Rottal pedig okt. 29-én mindent feljelentett a császárnak. Bory Mihály visszafelé vivő útjában megbetegedvén, Bajmóczon 1668 november elején meghalt. Halálának hírével elterjedt annak a híre is, hogy a franczia udvar Zrínyi kérésérc határozott nem-mel felelt s így vége lett a Gremonville-féle ámításnak, mely négy évig tartott.1) Bory árulásának következményei el nem maradtak. 0 Rottallal abban állapodott meg, hogy nov. 15-én Pozsonyba jön s ott a maga, Széchv Mária, Zrínyi és Nagy Ferencz nevében Rottal kezébe sz oltár előtt leteszi a hűségi esküt a felségnek. Bory halála után Rottal figyelmezteté is egész komolyan Nagy Ferenczet és az özvegy nádornét, s tudatta velck, hogy Bécsben mindent tudnak, tehát ne titkoljanak semmit, hozzanak e. minden iratot magukkal. Széchy Mária engedelmeskedett is. Deczember közepén Nagy Ferencz kíséretében Pozsonyba ment, magával vi vén minden irományt, mely az összeesküvésre vonatkozott. Pozsonyban azonban megbetegedett. Ereje megtört és azt soha többé vissza nem nyerte. Helyette az iratokat Bécsbe Nasy Ferencz vitte el Rottalnak 1669 elején. Ezeket Rottal 1669 jan. 30-án mutatta be a titkos tanácsnak. Mindamellett az udvar és a magyar ügyekre nézve a titkos tanácsban s Leopold előtt legnagyobb tekintélylyel bíró Rottal a béke és engesztelés politikáját folytatták, sőt Széchy Máriát és Nagy Ferenczet megnyerni igyekeztek, hogy általuk különösen a felvidéki magyar urakra hathassanak. E czélból Széchy Máriának térít vény mellett visszaadták még az iratok legfontosabbjait is.2) Azonban a felvidékiek, nevezetesen a protestánsok, kik 1668 őszén nem helyeselték Bory tervét, főleg a vallási sérelmek miatt zajongtak s folytonos összeköttetésben maradtak Apaffyval ; ellenben Nádasdyval szemben bizalmat>) I'auler id. m. I. 2)3—219. U. 2) 1669 márcz. 3. Pauler id. m. I. 226. 1.