Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - III. bef. közl. 502

HÖRK JÓZSEF. — MUZSAJL VITNYÉDY ISTVÁN. 503 kor pusztítva is megjelent a magyar földön, hanem mert Lubomirszki, mint a lengyel zálogban levő tizenhárom szepesi város starostája, azon városok buzgó evangelikus lakóit is kegyetlenül üldözte vallásukért. De Lubomirszki, kit az 1665 elején tartott varsói gyűlésen mint árulót fej- és jószágvesztésre ítéltek, bár a lengyel király1

) elől Magyarország felé hátrált, egy ütközetben a lengyel királyi seregek egy osztályát megverte s Boroszlóba osztrák földre vonult, hol Vitnyédy semmit sem tehetett ellene.2) Nemsokára ezután egy kedvenez terve — mondjuk, óhajtása — teljesült Vitnyédynek. A mit ő és a nádor neje Széchy Mária, már 1662 óta óhajtottak,3) Magyarország északkeleti részeinek leghatalmasabb, leggazdagabb fejedelmi családja, a Rákóczy család, a délnyugati részek leghatalmasabb, leggazdagabb főúri családjával, a Zrínyi családdal rokonságba lépett. Az ifjú Rákóczy Ferencz eljegyezte Zrínyi Péter legnagyobb leányát Ilonát, és az esküvő 1666 márcz. 1-én Makovicza várában számos és fényes vendégsereg jelenlétében végbe is ment. Vitnyédy örült, hogy a két magyar főúri dynastia egyesülése meg fogja hozni az általa annyira várt, óhajtott és egész lelkesedéssel előkészített egységet a magyar urak között. És csakugyan a tizenhét éves Zrínyi Ilona esküvőjét az urak tanácskozása követte a stubnyai fürdőben, 1666 április elején. Jelen volt ott Zrínyi Péteren és Wesselényi Ferenczen kívül Bory Mihály, ennek nagybátyja Keresztúry László alnádor és nyitrai alispán, Nagy Ferencz, Nagyidai Székely András, Vitnyédy István4

) és több más úr. Valamennyien a haza siralmas sorsáról és veszedelméről beszéltek s annak orvoslására a hazafiak szoros szövetkezését és összetartását látták mindenekelőtt szükségesnek. Wesselényi tehát Zrínyivel eskü alatt, kézadás mellett szövetségre lépett5) s hasonlót tettek Vitnyédy unszolására a többi urak is egymás között. Megkötötték pedig a szövetséget a hazát fenyegető veszedelem elhárítására, az ország törvényei és a királyi diplomák értelmében. Vitnyédy végtelen örült a lelkek ezen egységének és annak, hogy a szövetkezett urak elhatározták, hogy XIV. Lajos franczia király oltalmába adják magukat, mert ő a francziákat régtől fogva nagyrabecsülte, segedelmükben erősen bízott s ezért szíves készséggel sietett fel Bécsbe, midőn őt oda a szövetségesek meg-1) János Kázmér, a Wasa család utolsó fisarjadéka, ki neje, egy franczia herczegnő kedveért a franczia király tervének volt híve. a) Olv. Pauler id. m. I. 72—74. 11. 3) Olv. Vitnyédy leveleit Zrínyi Péterhez : Lipcséről, 1662 decz. 13-ról és Bécsből, 1663 jan. 20-ról. 4) Orsz. Levéltár : N. R. A. fasc. 673. nr. 48. 5) Pauler id. m. I. 85. és köv. 11.