Századok – 1907

Értekezések - REINER JÁNOS: A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban 490

REINER J. — A MAGÁN KEGYÚRI JOG HAZÁNKBAN A KÖZÉPKORBAN. 501 A kegyúri perek kezdettől fogva a világi bíróság elé tartoztak, mivel a kegyúri jogot a birtokkal összefüggő tartozéknak, jogosítványnak tekintették ; e szerint az ily perekben, mint a melyek ingatlan jogot érintenek, nem járhattak el a szentszékek. Szentszék csak oly esetben bíráskodhatott kegyúri jogot érintő ügyben, ha az más kérdéssel volt kapcsolatos, úgy hogy nem lehetett sem tisztán egyházinak, sem tisztán világinak minősíteni. Azonban a szentszékek eljárásában is szokásos volt, hogy ily esetben, az ügy vegyes természetére való tekintettel, törvénytudó világi nemeseket is meghívtak a bíróságba, mely azután mint vegyes bíróság ítélt. Ezen eredményeken kivűl Kollányi külön fejezetben, rendszeres összefoglalásban, részletesen ismerteti a kegyúri jog tartalmát alkotó jogosítványokat és kötelességeket, s ezt az összefoglalást kiegészítik az egyes jogosítványokra vonatkozólag más kapcsolatban is előforduló adatok és fejtegetések, a milyenek különösen a javadalmak betöltésére vonatkozó jogosítványnyal és gyakorlattal kapcsolatban fordulnak elő. A munka részletes eredményeit s a feldolgozást, a felhasznált és nyújtott forrásokat, adatokat, ezek között némely, eddig hibás oklevél-olvasás helyreigazítását ez alkalommal — ismétlem — nem tehetem részletes megbeszélés tárgyává ; de midőn a munka jelentőségét kiemelem, egyúttal hangoztatni kívánom, hogy a magán kegyúri jog tanának hazai történelmi vizsgálatánál, jogi természetének és tartalmának tanulmányozásánál, a jövőben szükségképen alapúi fog szolgálni Kollányinak ezen akadémiai székfoglalója. REINER JÁNOS.