Századok – 1907
Értekezések - WERTNER MÓR: Stephanus Ungarus 481
488 •WERTNER MÓR. megyében szerzett Poga nevű birtokát egyik tisztjének, Gyécsa fia Gergelynek adományozza, ezt azzal indokolja, hogy ez neki valamikor Csehországban, mikor nagy szűkében volt a pénznek, száz márka finom ezüstöt adott kölcsön. Ezen oklevélben fiai közül Miklóst és Fülöpöt nem találjuk említve.1 ) 1307 szept. 3-án István már Károly király híve, s így magától értetik, hogy azon országnagyok között, kik Károlyt ugyanazon évi okt. 10-én Rákoson királyúl elismerik, őt is és fiát Miklós vajdát is ott találjuk.2) Utolsó nyomára 1315-ben akadunk, midőn nejével együtt a diósgyőii pálosoknak Borsod-megyében fekvő Csenyék és Papréte nevű birtokait és a Filtó nevű halastavat (ez utóbbit újra) adományozza.3 ) Ügy látszik, hogy 1315 táján meghalt. Fiai a velők sógorságban álló Borsa nb. Kopasz Jakab lázadásában részt vévén, hűtlenségbe estek. Károly király kijelenti 1318 febr. 19-én, hogy Erne fia István fiainak Szatmár megyében fekvő mérki birtokát, hűtlenségük miatt, a Gutkeled nb. Bátori Jánosnak adományozza. Ugyanazon okból adja 1319 decz. 27-én Heves-megyei Taksony nevű birtokukat az Aba nb. Kompold fia Péternek. Okt. 2-án Debreczeni Dózsa kapja Újvár (Diós-Győr) nevű várukat, melyhez a következő Borsod-megyei birtokok tartoztak : Kisgyőröd, Emőd, String, Tulvosd, Mohi, Csécsi, Örös, Szederkény, Adolmány, Lövő, Szelpest, Kisfalu és Szalonta. Ugyanezen Dózsa kapta 1322 előtt a Bihar-megyei Erne fia István Pályi nevű birtokát is, Béli Laczk pedig 1324 ápr. 28-án a Borsod megyében fekvő Isztreng és Aranyos nevű birtokokat.4) Azóta nyomuk vész, és több mint valószínű, hogy Cseh- vagy Lengyelországba menekültek. Utódaikat nem ismerjük. * * * Miután István nádor birtokai Magyarország északkeleti részén feküdtek, természetesnek találhatjuk, hogy a cseh Yenczel őt Lengyelországban fekvő birtokokkal ajándékozta meg. Sandomir, mely valamikor az orosz Lengyelországban külön kormány') Anjoukori Okmt. I. 91. 2) U. o. 133. Fejér id. m. VIII. 1. 221. 3) Fejér id. m. VIII. 6. 34. 0 Anjoukori Okmt. I. 457. II. 131. — Zichy Okmt. I. 171.
