Századok – 1907
Értekezések - WERTNER MÓR: Stephanus Ungarus 481
STEPHANUS UNGARUS. 483 László nevű fiát szemelték ki. Az e czélra kiküldött követség élén álltak a többi között a Rátold nb. László bán és a Pilis nb. Miklós fia Demeter, az ismeretes pozsonyi és zólyomi főispán. Maga István nádor akkor nem vett személyesen részt a követségben, de az ő képében járt a követekkel egyik tisztje, Ladomér fia István, ki még később is, még mielőtt László, vagyis az ifjabb Venczel megkoronáztatott, Venczel királynál többször járt és tőle a nádornak elég gyakran kitüntetéseket s értékes ajándékokat hozott. Leginkább nyilvánítá azonban Venczel cseh király István nádor iránti háláját azzal, hogy vele sógorsági viszonyba lépett, a mennyiben a nádornak második fia István, és a cseh-lengyel uralkodó családdal rokon bajor herczegnő, Bavarin bajor herczeg leánya között házassági frigyet hozott létre,1) mely alkalommal , Ladomér fia István megint híven szolgált, midőn a legszigorúbb téli időben a menyasszonyt Diósgyőrbe hozta, hol a pompás egybekelést ünnepelték.2 ) Természetes dolog, hogy Venczelnek ezen elismerése és nagyszerű hálanyilvánítása arra vezetendő vissza, hogy fiának magyar királylyá való megválasztatását kizárólag és első sorban István nádornak köszönhette, s így mintegy magától felmerül az a kérdés : mi indíthatta Istvánt arra, hogy a már III. András életében fellépett nápolyi Anjouk trónkövetelésével szemben Venczel cseh király fiáért kelt harczra ? Mert az ő pártjának jelszava, hogy csak az Árpádoktól, bár női ágon származó királyfit kell a magyar trónra emelni s hogy e feltételnek legjobban Venczel cseh király felel meg, — nem egyezik a genealógiai valósággal. Lássuk csak a következő leszármazási táblácskát : IV. Béla t 1270 V. István t 1272 Anna ' Mária t 1313 f. II. Károly nápolyi király f 1309 f. Rasztiszlav orosz herczeg t 1263/64 Martell Károly f 1295 Kunigunda f 1285 f. II. Ottokár cseh király f 1278 Róbert Károly II. Venczel f 1305 » Venczel- László magyar király 1) Erről bővebben olv. Turul, 1902. 110—111. 2) Anjoukori Okmt. I. 51—53. 31*
