Századok – 1907
Tárcza - Vegyes közlések - Szent István király családi összeköttetéseiről (Nagy Géza) 468
468 TÁRCZA. megházasítását sürgeti. Halmágyihoz és Cornideshez szóló latin levelei irodalomtörténeti szempontból a legbecsesebbek. Kivált Halmágyinak egész programmot nyújt, melyben a Magyar Athénás megjelenése előtt tizenhárom évvel már benne van ennek jóformán egész terve. Cornideshez egy Erdélybe került Corvin-codexről ír. A két utóbbit kivéve, az összes levelek magyar nyelvűek. A felolvasó többet egész terjedelmében bemutatott. — Ezután Deák Albert néhány részletet olvasott fel Gazdasági elemek a parlamentarismusban cz. tanulmányából, mely Kelemen Lajos előadásával együtt az Erdélyi Muzeum-Ъап fog megjelenni. — SZENT ISTVÁN KIRÁLY CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSEIRŐL volt újra szó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság ápr. 25-iki ülésén. Ezúttal A lengyel krónikák és Szent István cz. értekezésében Nagy Géza folytatta azt a vitát, mely Szent István anyjának eredete felől indult meg közte és Karácsonyi János között.Az értekező annak a kimutatására fektette a fősúlyt, hogy azok a lengyel és sziléziai krónikák, melyek Athleida (Adelhaid) lengyel herczegnőt mondják Szent István anyjának, háromszáz évvel korábbi adataikban semmivel sem érdemelnek több hitelt, mint a Karácsonyi által leszólt magyar krónikák. A mi különösen az Athleidáról mondottakat illeti, világosan kimutatható, hogy az a felfogás, mely őt Jesse magyar király nejének és István anyjának teszi meg, csak a XIII. század második felében keletkezett, vagyis akkor, mikor a Szemérmes Boleszlav, Áhítatos Boleszlav és Fekete Lesko lengyel herczegekhez nőül ment magyar királyleányok körülbelől félszázadon át tartottak udvart Krakóban és Kalisban. Ekkor kezdtek a lengyel krónikások a herczegnők őseivel, különösen Szent Istvánnal, nagy fejedelmök Chrabry Boleszlav kortársával behatóbban foglalkozni. Ennek első következménye az, hogy már 1250—1270 közt átveszik Hartvikból a magyar és lengyel koronakérés történetét, mellőzve a régebbi lengyel források előadását, mely szerint Boleszlav a királyi koronát III. Ottó császártól kapta ; s átveszik minden kritika nélkül Hartvik azon hibás állítását is, hogy a már nyolcz évvel előbb, 992-ben elhalt Mesko kért Istvánnal egyidejűleg koronát. Hartvik ezen befolyásának legelső nyomai az 1250 felé szerkesztett krakói és az 1270 körüli swieto-krizki vagy lysagorai évkönyvekben találhatók fel ; de ezek még nem tudnak Athleidáról, sem Chrabry Boleszlav hódításainak felsorolását nem alakítják át oly értelemben, mint a kamenci és más sziléziai évkönyvek, melyek szerint a cseh herczeggel és Szent Istvánnal való rokonság s ezek támogatása adott Boleszlavnak bátorságot arra, hogy Lengyelország határait Kiovig és a szászok ') Olv. erre vonatkozó közléseinket: Századok, 1906. 477. és 769. 11.
