Századok – 1907

Történeti irodalom - Művelődéstörténeti értekezések 17. 18. 19. 22. 23. sz. Ism. Perepatits István 456

456 TÖRTÉNETI IRODALOM. 456 Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal, főleg a XVI—XVIT. században. Irta Divéky Adorján. Budapest, 1905. Stephaneum kny. 8-r. VII, 70 1. — Az 1494 és 1495 évi királyiszámadások művelődéstörténeti vonatkozásai. Irta Soltész Gyula. Budapest, 1905. Barcza József kny. 8-r. 114 1. — Erdély pénz- és hadügyei Barcsay Ákos, Kemény János és Apafy Mihály fejedelmek idejében. 1658—1690. Az »Erdélyi Országgyűlési Emlékek« alapján írta Tarczali Zombory Ida. Budapest, 1906. Franklin-társ. kny. 8-r. 77 1. — Thuróczy János élete és krónikája. Irta Kaszák József. Budapest, 1906. Stephaneum kny. 8-r. 82 1. — Az erdélyi szász iskolák a nemzeti fejedelmek korában. Irta Koch István. Budapest, 1906. Barcza József kny. 8-r. 86 1. (Művelődéstörténeti értekezések. 17. 18. 19. 22. 23. sz.)*) Érdekes tárgygyal foglalkozik Divéky Adorján értekezése,, melyben Felső-Magyarország és Lengyelország kereskedelmi összeköttetéséről van szó. A középkor nem kedvezett a kereskedelemnek. A sok vám s a gyors és biztos közlekedés ezerféle akadályának korszakában nyereséggel csak az kereskedhetett, a kinek kiváltságai, szabadalmai voltak. A hol mégis élénkebb kereskedelem fejlődik, ott első sorban a kedvező földrajzi fekvésnek köszöni föllendülését. Ilyen szerencsés fekvésű város Kassa, mely a felföld és alföld találkozó pontján terűi el s alkalmas piaczúl kínálkozik a különböző vidékek terményeinek kicserélésére. Ehez járúl a királyi pártfogás. Nagy Lajos már 1347-ben Buda privilégiumával egyenlő értékű kiváltságokat ad Kassának ; sőt utóbb Erzsébet királyné kiváltságlevele még a krakói polgárok szabadságaival is felruházza Kassa polg irait egész Lengyelországra nézve. Még Zsigmond uralkodásának kezdetén is kiterjed a magyar kereskedelem Stettinig és Stralsundig ; de ugyancsak Zsigmond több intézkedése és a szepesi városok emelkedése következtében Kassa kereskedelme egyre apad, s a XVI-ik században már Lőcse veszi át Kassa korábbi szerepét a keieskedelemben. Általában az elzálogosított városok jól jártak, mert mind a magyar, mind a lengyel királyok kegyéből élveztek privilégiumokat. A Mátyás és Kázmér, majd a II. Ulászló és öcscse közt folyt háborúskodások a Lengyelországgal folyó kereskedelmet megbénították. Főleg II. Ulászló idejében hanyatlott nagyot a kereskedelem, mert a főurak fosztogatásai a kereskedők vállalkozó kedvét csökkentették. A török hódítás korában a háború csapásaitól inkább megkimélt északi vármegyék s főleg a szepesi városok emelkedtek, gaz*) A sorozat 1—9. sz. darabjairól olv. Századok, 1905. 366. és köv. 11. — A 14. és 16. számok még nem jelentek meg. — A 10. 11. 12. 13. 15. 20. és 21. sz. darabokat külön-külön ismertettük. Századok, 1905. 560, 462. 1., 1907, 260. 1., 1906. 65, 361. 1., 1907. 352. 1., 1906. 762. 1.