Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - II. közl. 400

MUZSAJI VITNYÉDY ISTVÁN. 403 génv nemzetünk ily romlásárúi, csaknem annyiszor siratom őket« . .. Majd bekövetkezett II. Rákóczy György erdélyi fejedelem veszedelme 1660 máj. 22-én Gyalunál, s a bécsi kormány le nem mondván tervéről, uralma alá keríteni Erdélyt, Magyarországba idegen katonákat hozott, ágyukat indíttatott útnak, s mindezzel csak gyanakodóvá tette az idegen katonaságtól nem ok nélkül irtózó nemzetet, és mint Vitnyédy írja : »az az nagy nyavalya, hogy nem tudhatjuk, mi végre hozzák őket hazánkban ; még az nagyja sem tudja az mi urainknak is« 2) — és felsóhajt : »ezután senkinek nem lehet securitása és bizodalma az szabadsághoz ! . . . Ügy beszélik, ő felségét hagyta tutornak (II. Rákóczy György) ... az mi hazánk egyszer alig volt nagyobb utolsó veszedelemben !« . . . 3

) Majd meg oly nagynak találja a hon veszedelmét, hogy ezt írja Zrínyinek : »melyet ha Nagyságod nem remedeál Isten után kegyelmes koronás királyunknál, csaknem azt mondhatom mindnyájunk felől, perimus etsi non perimus ! . . . mert Rákóczy halála minemű veszedelemnek, hazánk törvénye és közönséges szabadságunk romlásának lehet oka, az szent Isten hatalmában vagyon és csak el kell várnunk«, — annál is inkább, mert »az mi németink Rakomaznál táborban fekiisznek, szemmel nézik henyélvén hazánk pusztulását« . . A) — és mint később írja : Montecuccoli is . . . »az hova érkezik, nem kell azoknak több török ellenség, mert az színes oltalom alatt ezek is megemésztik őket és elfogyatják semmi hasznos oltalom nélkül« . . . 5

) Kecskés Istvánhoz 6

) írott levelében pedig már kifakad a német katonaság ellen : »Ugy látom, ezek az német hadaknak országunkban való beszállítása minden jó hazafia előtt gyanús lehet, kik megbecsülhetetlen megpusztításával országunknak ez esztendőkben benn lévén, igen kevés közönséges jónkra való operatiót és remonstratiót töttenek«... s ezért azt tanácsolja, hogy »az németeket ne bocsássák oda és be ne vegyék az hova kívánkoznak, mert tartok attúl, ha egyszer beveszik őket, nehezen adhatnak ki rajtok !« . . . E közben beköszöntött az 1662 év. Pozsonyba és vidékére német katonaságot vontak össze s Vitnyédy azt írja Kecskésnek,7) hogy »az németek felesen Posomhoz való gyülekezeti nem ]) Sopronból, 1657, decz. 24. 2) Keozer Andrásnak Sopronból, 1660. jun. 6. 3) Zrínyinek Sopronból. 1660. jun. 21. ') Sopronból, 1660. jul. 11. 5) Sopronból, 1661. jul. 17. o) Sopronból, 1661. nov. 28. ') Sopronból, 1662. máj. 7. 26*