Századok – 1907
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Cum Deo pro Patria et Libertate 385
CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE. 393 gezték meg j1 ) de nem bánthatta ez azt a nagy embert, a ki úgy érezte, hogy belső érzelmeit tekintve, megilleti őt a haza atyja czíme, melylyel az erdélyi rendek felruházták.2 ) S a nemzet úgy tisztelte mindenkor, mint szabadítót, a hogy a nép már a fölkelés kezdetén és Bercsényi az ónodi országgyűlésen nevezte.3) Pro Libertate. A lengyelországi Brezán várában 1703 május 12-én Rákóczi felszólította a magyar népet, fogjon fegyvert édes hazája, nemzete, szabadsága mellett ; s megfogadta, hogy édes hazánkért, nemzetünkért, régi szabadságunkért ő maga a hatalmas Istennek segítségével s hatalmas karjának hadakozó erejével, tökéletes szívvel-lélekkel szenteli életét s egyedül hazánk és nemzetünk szabadságáért kész ontani vérét.4) Élete alkonyán nem is félt őszintén kinyilatkoztatni az örök igazság előtt, hogy tetteiben egyedül a szabadság szeretete vezette.5 ) A háborút saját hazája szabadságáért kezdette és azt sohasem akarta cserben hagyni idegen ország koronájáért, vagy a maga hasznáért.6 ) Ügy hitte, a történelemnek minden olvasója könnyen megkülönböztetheti a közönséges lázadástól a szabadság általános, jogos és törvényes védelmét. S megmagyarázta, hogy lázadást a zendülő nagyhűbéresek indítottak, szabadságharczot pedig a vármegyék, valahányszor látták a törvény és szabadság országos veszedelmét. Lázadás és felségsértés az egyes nagyravágyók zavargása ; nemzeti háború az ország jogainak védelme.7) Most a nemzet ennek a szabadságnak helyreállításáért, nem egyesekért fogott fegyvert.8 ) Az Ür őt használta eszközül, hogy fölébreszsze a magyarok keblében a szabadság szeretetét, mely a rossznak megszokásától !) 1715 : 49. t. cz. Eltörölte az 1906: 20. t. ez. 2) Rákóczi emlékiratai, 208. "i U. o. 222. *) Thaly : A Bercsényi cs. tört. II. 470. b) Rákóczi emlékiratai, 20. «) U. o. 58. 180. 7) U. o. 63—64. Eötvös Károly ezt a képviselőházban (1890 május 28-án) úgy mondta, hogy a magyar szent korona tagja csak perduellis (pártütő) és rebellis (forradalmár) lehet, de nem lázadó (seditiosus). 8) Rákóczi emlékiratai, 72. 83. i