Századok – 1907

Tárcza - Dudás Gyula: Kozák-telep Magyarországon 364

TÁKCZA. 365 őrmester, egy szakaszvezető, egy chirurgus, két katonai pék és ennek négy segédje, végűi három határőrvidéki altiszt, a kiknek elszállásolásáról és élelmezéséről szintén a város hatósága gondoskodott. Az 1786 évi jul. 17-én kelt kimutatáson Zenta mezőváros pecsétje mellett Boros János bíró, Huszár Mihály esküdt és Dombó András jegyző aláírásai láthatók. A kozáktartó gazdák sorában Yuity, Sztojánov, Birczlin, Papor, Plársity, Peczárszky, Nikolics, Piszár, Sztaity stb. nevek fordulnak elő, a mi azt mutatja, hogy a kozákok egy részét rácz családoknál helyezték el ; a Szabó, Varga, Lakatos, Kis, Túri, Gordán, Czabai, Kovács, Gere, Molnár stb. nevekből következtetve azonban magyar családok is résztvettek a telepesek eltartásában. A másik irat, melyet Bács megye levéltárában felkutatnom sikerült : Latinovits János főszolgabírónak Baján, 1786 máj. 15-én kelt jelentése az alispánhoz, melyben elmondja, hogy a Zentára betelepített kozákok között napról-napra többen esnek különféle nyavalyákba (variis morbis afíiciuntur), úgy hogy a rendelkezésre álló ágynemű nem elegendő ; kéri tehát az alispánt, hogy ágynemű beszerzéséről gondoskodjék. Kovách József alispán bizonyára eleget tett a megkeresésnek, sőt — úgy látszik — azon költség fedezéséről is gondoskodott a vármegye hatósága, a mibe a kozákoknak Zentára való szállítása került. Bachó János kir. biztos és főispáni helytartó ugyanis Szabadkán, 1786 aug. 1-én kelt rendeletében arról értesítette az alispánt, hogy ő felsége a kozákok letelepítése költségeit a vármegye pénztárából rendeli fedeztetni. Ugyanezen kir. biztosi rendeletből az is kitűnik, hogy a kozákok telepítését Latinovits János főszolgabíró végezte, mert a fuvar-költségeket az ő részére kellett kiszolgáltatni. Mivel azonban a kozákok katonai felügyelet alatt állottak, sőt — mint alább látni fogjuk — ügyökben a bécsi udvari haditanács és a péterváradi parancsnok is eljárt, úgy látszik, a telepítés nemcsak katonai felügyelet mellett történt, hanem a kozákokat is katonákká akarták kiképezni. A zentai kozák-telepről Czoernig s utána mások azt mondják, hogy miután a telepesek nőtlenek voltak s nem is házasodtak, idő folytán e vidéken kihaltak. Lehet azonban, hogy nem is a nőtlenség, hanem a magyar Tisza-vidéki klima tette őket tönkre. A föntebb említett hivatalos jelentés is azt mondja, hogy alig jöttek Zentára, máris tömegesen betegedtek meg. Valószínűleg úgy jártak tehát ők is, mint a bánsági és bácskai franczia telepesek egy része, a kik tudvalevőleg az itteni mocsaras vidékeken jórészt a typhus, a morbus hungaricus, vágy a mocsárláz áldozatai lettek. Lehetséges azonban, hogy a kozákok egy része idővel a zentai s a környékbeli lakosságba olvadt.