Századok – 1907

Történeti irodalom - Schuster Georg: Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXVII. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 354

TÖRTÉNETI IRODALOM. 361 vezett, Mátyás pedig még távol állott ezé Íj ától. Ez volt a helyzet 1611-ben. i) Az 7. Lipót korabeli török háborúkról Amy Bernardy éltekezett. (III. 241.) — Dalmácziának 1671 utáni sorsáról Difnico írttanulmányt. (III. 250.) — Zimer tescheni és plessei hivatalnokok tollából eredő leveleket tett közzé, melyek Thökölynek felkelésére (1681) és a török háború kezdetére (1683) vetnek világot. (II. 323.) -— Zieqlauer a bécsi hadi levéltárban őrzött oklevelek alapján új adalékokkal járult hazai történelmünkhöz. (II. 105.) Ezekből azt következteti, hogy a bécsi központi kormány nem támogatta a pécsi püspök erőszakos módon folytatott térítgetéseit. — 77. Rákóczi Ferenczról két tanulmányt találunk a kötetben. Az egyiket (II. 105.) fíihain Mária írta ; ez genealógiai irányú. A másik közlemény eddig — talán — ismeretlen adatokat rejt számunkra. Zábrzycki adta ki ; czíme : »Jaroszlav város műemlékei és építészeti emlékei« (lengyelül). (II. 87.) Szól ezenfelül a régi levéltár okiratairól és elveszett iratairól is. Jusson eszünkbe, hogy Jaroszlav városa Rákóczi híveinek egyik menedékhelye meg sírhelye volt.-) Azt hiszem, érdemes volna utána járni e munkának. Mária Terézia koráról először is hadtörténeti munkák szólnak (II. 32. és 105. az örökösödési háború ; II. 33—35. a hét éves háború). Legérdekesebb Schmidt czikke : »Die Flucht des preussischen Hofes nach Spandau, 1757.« (II. 34. és 358.) A szerző gr. Lehndorf naplója nyomán mondja el a Hadik megjelenése okozta rémület szinte mulattató történetét. »Oly zűrzavar támadt Berlinben, mint akár egy lengyel országgyűlésen.« A királyné Spandauba menekült, a hol — elszéledt udvari népe helyett — négy vasra vert gonosztevő szolgálta ki. Egy évvel később (1758) egy ismeretlen nevű pandúr lelte Marklissa határában halálát, kinek sírját ma is gondozzák. (II. 323.) — Bruckenthal Sámuel erdélyi gubernátor halálának századik évfordulója nehánv emlékczikket hozott létre. (II. 105.) — Kwiatkowski a Mária Terézia-féle Constitutio eriminalis előnyeit, és hibáit mérlegelte. (II. 122.) — Ugyanott emlékezik meg az osztrák referens Timon Ákos magyar alkotmány- és jogtörténetének német fordításáról. 77. József szerencsétlen török hadjáratát Criste Oszkár méltatta ; egész uralkodását — cseh nyelven — Prásek prágai tanár írta meg. (II. 106.) — Polek tanulmánya (II. 96.) közgazdasági színű. Bukovinának Ausztriához való csatolása után az odavaló borkeres-Chroust egyébiránt külön munkában is elbeszélte ezeket a dolgokat : Der Ausgang der Regierung Rudolfs II. und die Anfänge des Kaisers Matthias. München, 1906. 2) Jaroszlavi kutatások. Századok, 1888. 597. 1.