Századok – 1907

Történeti irodalom - Schuster Georg: Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXVII. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 354

356 TÖRTÉNETI IRODALOM. 356 koponyák vagy a hunoktól, vagy a magyarok kíséretében megjelent izmaelitáktól (?) származnak. — Dachler,1

) végig lapozgatván öt századnak a krónikásait, azt hiszi, hogy Carnuntum város neve nem Nagy Károly idejében 805-ben, hanem már 400 évvel korábban fordúl elő utoljára. Ezzel kapcsolatban kétségbevonta azt a hírt, mintha a hatalmas császár a legyőzött avarokat Carnuntum és Savaria közé telepítette volna le. Dachler szerint nem Carnuntum, hanem a Karantanum és Savaria közötti területet szemelte ki Károly az avarok új hazájának. — Bunker az avarokkal bajlódott.2

) Alsó-Ausztriában a népies hagyomány Rettenbach falu lakóiban az avarok utódait keresi, kik mind sötétebb arczbőrükkel, mind pedig a mongol typusra emlékeztető koponyájukkal rikítóan elütnek a szomszédos falvak lakóitól. — Riegel egy VIII-ik századból való, magyar földben talált lószerszámmal foglalkozott. (II. 101.) — Márki Sándor tanulmánya a longobárdok magyarországi nyomairól, olaszúl is megjelent a Cividale-ban »in honorem Paoli Diaconi« megtartott congressus jelentései között. — Az első középkori krónika, mely a trójai háborúról szóló mondakört nagy kedvteléssel feltálalta, az u. n. Fredegar-krónika volt. Róla szólott Schnürer. (II. 140.) — Hogy Madarász Henrik szász herczeg a kalandozó magyarokkal szemben nemcsak városokat erősített meg, hanem (a mit Giesebrecht és követői tagadtak) új várakat is emelt, arról a Harz lejtőjén állott Bodfeld várkastély romjain rendezett ásatások tehetnek tanúvallomást. (V. ö. Hőfer czikkét, II. 467.) Az Arpád-liázi királyok koiára vonatkozó dolgozatok közül kiemelendő Vancsa műve : Geschichte Nieder- und Ober-Österreichs, a góthai Perthes-czég kiadásában megjelenő »Allgemeine Staatengeschichte« egyik hajtásának, a »Deutsche Landesgeschichte« cz. sorozatnak része. Az első kötet az őskortól 1283-ig terjed. A bírálók megdicsérték. — Steinacker polemikus czikkéből (II. 231.) feljegyzem, hogy (szerinte) a pannonhalmi apátság alapító oklevele III. Ottó egyik hiteles diplomájának mintájára készült.3)—A. középkori vérdíjakról Hilliger írt jeles tanulmányt.4) — A Privilegium minus (1156) hiteles vagy koholt voltáról szóló, bennünket csak alig érintő vita az osztrák diplomatikusok szine-javát hozta mozgásba, és Tangl, UMirz, Simonsjeld ugyancsak rést ütöttek Erben álláspont-J) Die letzte Erwähnung des Stadt-Namens Carnuntum. (Monatsblätter des Altertum-Vereins für Nieder-Österreich, I. 235. 1.) s) Nachkommen der Avaren im Heanzenland. (Mitteilungen der Wiener Anthropologischen Gesellschaft, 34. köt. 5. 1.) 3) Neues Archiv der Gesellschaft für ältere Geschichtskunde, 28. köt. 517. és köv. 11. 4) Der Schilling des Volksrechts und das Wergeid. (Historische Viertel]ahrschrift, VI. 1903. 175. és 453. 11.)