Századok – 1907

Történeti irodalom - Görög Imre: Gróf Zrinyi Miklós a költő mint államférfi. Ism. Šufflay Milán 352

352 TÖRTÉNETI IRODALOM. 352 Az O-város utczáiról és a fontosabb históriai külvárosi helyekről szóló részek már terjedelmökkel is kiválnak a többi utczák leírásai közül. Ezek valóságos kis tanulmányok ; a Főtér maga közel két nyomtatott ívet foglal el. E tanulmányokban megtalálja az olvasó, az utcza nevén kívül, minden régi és nevezetes épület történetét, megtalálja a régi viszonyok és intézmények leírását is. A Ferencz-rendiek temploma alkalmat ad az írónak, hogy kifejtse jelentőségét a városi és az országos história szempontjából ; a Főtér, hogy leírja a város középkori piaczi életét, és összeállítsa, a mit a vásárról, a vásáros-bódékról, a passiójátékokról és ünnepélyekről, a kalodáról és pellengérről tudunk. Az Andrássy-utcza péktornya a sütőipar, a mai Hummel-, hajdan Zsidó-utcza a zsidóság, a Flórián-utcza a várost ért nagy tűzvészek történetének összeállítására ad alkalmat. Ilyen munkát csak az írhatott, a ki Pozsony középkori topographiáját szigorúan tudományos alapon is már külön kötetben dolgozta fel. A pozsonyiak pedig, a kik Ortvaynak különben is nagy hálával tartoznak, ebből a munkából játszva megtanulhatják régi emlékeik becsülését. Pozsonyban, hol a német lakosság javarésze is csak a mult század folyamán vándorolt be, szükség is van erre a tanításra. Csak így védhetők meg az olyan becses emlékek, mint pl. a Káptalan-utcza románstílű, kétségtelenül 1250 előtt épült kis háza és a Mária Terézia által emelt művészi granárium-épület, melyeket Ortvay és a hozzáértők tiltakozása ellenére is le akarnak bontani — a közönség és tanács erőszakos újító hóbortjából. D. S. Gróf Zrínyi Miklós a költő, mint államférfi. Művelődéstörténeti tanulmány. Bölcsészetdoktori értekezés. Irta Görög Imre. Budapest, 1906. Nobel Károly kny. 8-r. IX, 60 1. ^Művelődéstörténeti értekezések, 20. sz.) Ha az ember csak a czímét nézné e füzetnek s nem venné észre két jellemző attribútumát : hogy művelődéstörténeti tanulmány és doktori értekezés, könnyen azt hihetné, hogy alkalmi nyomdatermékkel van dolga, melynek szerzője csupán egy fölmerült napi ügy szempontjából értekezik tárgyáról, épen most, mikor a Zrínyiek iránt való kegyelet új életre kelt, mikor nemcsak a horvát közvélemény, a horvát tartománygyűlés, hanem a nem érdekelt külföld is foglalkozik a Zrínyiek emlékével s az emiéköknek adandó tisztelet kérdésével.1) De a ki észreveszi ]) Pl. Nani-Mocenigo Filippo, a ve'enezei Ateneo elnöke, egy tudományos felolvasásban a két Zrínyi testvérről, Miklósról és Péterről. V. ö. Budapesti Hírlap, 1906. nov. 15.