Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - III. A magyar patika 332

MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 337 Kassára.1

) Ugyanezen időtájt Pozsonyban két német apothecarius is szerepel. Kamper harminczados ezekről azt írja, hogy finom confecteket, mindenféle czukrot, mandolát, marczipán tortákat nagy menynyiségben hoznak Pozsonyba, s patika helyett vegyes kereskedést tartanak.2) Jellemző a két pozsonyi patikárius áruira, hogy a Pozsonyban fogva tartott szász herczeg részére a finom csemegéket állandóan ők szállították. S mivel a fogoly herczeg tartása a magyar kamarának havonkint ezer forintnál többe került, elképzelhetjük, mi mindent szállíthattak részére a pozsonyi patikáriusok.3) Hogy az ilyen német patikás kalmárok némi gyógyító füvet, vizet és kenetet is árultak, ez még nem tette őket gyógyszerészekké ; mert ezeket a gyógyszereket minden úri háznál, minden szatócsnál megtalálhatjuk. De szorosan vett gyógyszereket nem is árulhattak, mivel ilyeneket külföldön sem kaphattak. A ránk maradt régi Vectigalok világosan megmondják, mit árultak e patikáriusok. A species et aromata rovat alatt megtaláljuk azt a néhány áruczikket, a mit ők patikáikban tartottak. Ezeket a czikkeket ma a füszerkereskedők szokták árusítani. Mivel a mai értelemben vett patikáink nem voltak, nálunk a gyógyszereket úr és szegény ember maga készítette. Ezen gyógyszerek legtöbbje a mezei és kerti gyógyító füvekből és azok virágából készült. Ezen füvekből és virágokból párolás útján készítették a fűvizeket és virágvizeket. A régi összeirásokból láthatjuk, hogy a magyar családok házi szerszámai között mindig szerepelnek a virágvíz-vevő esős rézedények, azután az olajütők. A mi szerre a fentebbieken kivűl szükségök volt, a hozzávalót a kalmárok patikájában vagy boltjában vásárolták s otthon a kézrőlkézre járó recipék szerint magok készítették el. Nagy uraink, ha valami ritkább gyógyszerre volt szükségök, azt Bécsből és Prágából hozatták. Onnan hívták az orvosokat is, kik a magok készítette orvosságokat magokkal hozták. A XVI-ik századi levelezések minderre számtalan példával szolgálnak. Ha uraink közül valakire olyan betegség nehezedett, a mire otthon orvosság nem akadt, első dolga az volt, hogy leveleivel vagy lovas szolgáival az ismerős családoknál orvosság után tudakozzék. A ki bírta, az ilyen esetben orvoshoz is for-') Közös p. ii. It. Hung. fasc. 14342. Verzaichnuss. was die Buerger von Kascha auf Kays. Maj. befreyung von guetern alhie am dreisigist angesagt und durchgefürt. 2) Közös p. ü. lt. Hung. fasc. 14362. 1573. Mauricz György (pharmacopola) és Catharina Gaster (pharmacopola) volt a két pozsonyi patikárius. A kettőnek folyamodása is van (de querelis pharmacopolarum Posoniensium). A magyar kamara is azt írja róluk 1573 jul. 17-én, hogy >>etiam alia aromata ab ipsis introducerentur, ac in quaestum proprium divenderentur.« 3) U. o. Mordax Jakab pozsonyi porkoláb számadásai. SZÁZADOK. 1907. IV. FÜZET. 22