Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - III. A magyar patika 332

TAKÁTS S. MŰVELTSÉQTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 333 kezett a foglaló vagy Szent Miklós pénze kifizetése. *) Külön szóval nevezték a vásáron kivűl való praeemtiót, a minek magyar neve elősleg-vásárlás volt.2

) Az adósok közül külön szóval nevezték a bizonyos vagy a kétségtelen adóst. »Si debitor — írja egy XVI. századi rendelet — apertus et manifestus fuerit, qui debitum huiusmodi non negat, quique vulgari et materno sermone zembe való ados nuncupatur.8) A magyar kereskedők között a XVI. és XVII. században a tözsérek vagyis a marhakereskedők voltak a legtekintélyesebbek. Másképen alföldiek-nek is hívták őket. Nemcsak hogy tősgyökeres magyarok, de legnagyobbrészt magyar nemesek voltak. A XVII. század végén és a XVIII-iknak elején göbölyös gazdák-nak, göbölytartó kereskedők-nek is nevezték őket.4) A XVI. és XVII. században a tőzsérséget csak úgy kellett tanulni, mint más mesterséget. Egyegy város tőzsérei ugyanis czéhbe verődtek s úgy éltek, mint a többi kereskedő czéhek. A győri tőzsérek pl. valóságos czéhet alkottak s még a tözsér-körösztölés szokását is behozták magok közé ; azaz, mikor valaki a tőzsérmesterek közé akarta magát felvétetni, megkörösztölték, hol három, hol négy forintra, A ki ezt a körösztölőpénzt megfizette, arról azt mondták, hogy megváltozott, azaz tőzsér-mesterré lett.5) A tőzsérek megbízott kereskedői voltak az u» n. göböly-gyűjtők, sőre-gyűjtők, marha-gyűjtők, a kik megbízóik nevében a marhát a vidéken összevásárolták.6) Ilyen kereskedők voltak a viasz-szedők, a tyúk-szedők, a bőr-gyűjtők is, kikkel a régi urbáriumokban számta-J) Debreczen város levéltárában olvassuk pl. 1649-ben : »quibus etiam nummos occupationis ut vocant Szent Miklós pénze persolverunt, quo facto ipsi in primis occuparunt.« (13. sz. jkv. 751. 1.) ") Erre már közöltem adatokat a Magyar Nyelv-ben. 3) Közös p. ii. It. Miscellanea, XVI. sz. Kelet nélkül. Ugyanez a rendelet mondja : »quod si quispiam causabitur, alium sibi debere, nisi debitum fuerit liquidum, hoc est nisi creditor fuerit apertus, qui vulgari sermone zenibe valo ados nuncupatur.« 4) Kecskemét város levéltára, 1711. Tanácsi rendelet »az göbölytartó kereskedők« ügyében. Ugyanitt 1678-ban (a jegyzőkönyvben) olvassuk : »Oláh János és több göbölyös gazdáknak törvénye Puskás Miklós és társai göbölyösök ellen.« 6) Győr város levéltárában van erről a szokásról 1611-ből egy igen érdekes tanúvallomás, melyben a tőzsér-körösztölés töviről-hegyire le van írva. ") Orsz. Levéltár : Kamarai levelek, 1640. »Az törökök micsoda módot tartanak az marhagyüjtésben és miképpen harminczadolnak« czímü tanúvallomásban olvassuk : »Mi időtől az marha-gyűjtésben forgolódtam, hogy mikor az marha-gyiijtéshez fogtunk és hizlaló földre akartuk hajtani, a harminczadoshoz mentünk s marha-gyűjtő czédidát kértünk ; ha meg akartuk az marhát indítani, regiát kértünk Szatmárt és azzal vittük az barmot.«