Századok – 1907

Értekezések - MELICH JÁNOS: Három helynévről 321

HÁROM HELYNÉVRŐL. 325 muk összesen tizenhat, az 1902 évi Helységnévtár szerint tizennégy. Régen több ily nevű helységünk volt ; így pl. a mai Soborsint Lipszky Repertóriuma szerint a XIX-ik század elején Ohábának is mondták. Pesty Frigyes Krassó vármegye története cz. müvében (II. 72—81. 11.) magának Krassó megyének területén tíz Ohába, Ohábicza nevü helyet sorol fel s ma ezekből csak hat szerepel Helységnévtárunkban e néven. Egyébiránt e helynevünkre legrégibb adataink 1442-ből valók s írott alakja a névnek : Ohába, Ohabiea.1) Ha összes mai és régi Ohába, Ohábicza nevű helyneveinket összegyűjtjük, azt fogjuk látni, hogy e helyek ott fordulnak elő, a hol oláhok voltak vagy ma is azok a falu lakosai. S ezt a következtetést megerősíti az a körülmény is, hogy Ohába nevű helyek hazánkon kívül csakis Romániában vannak. Pesty Frigyes.2) azt írja, hogy Ohába nevű hely Románia több vidékén fordul elő, én azonban a Ritter-féle Ortslexikon-ban, valamint az oláh encyklopaediában csak két Ohaba nevű romániai községet találtam. Ez a két Ohaba község a Zsil folyó mentén Gorj (olv. Gorzs) megyében fekszik. Az a kérdés mármost : mit jelent az Ohába név s mi az ilyen Ohába nevű helyek jogtörténeti jelentősége. A Lehota és a Vólya nevek után az olvasó azt várná, hogy az Ohába (Ohábicza) valamely nyelven ugyanazt jelenti, a mit a Lehota, Vólya a cseh-tótlengyel nyelvben. A dolog azonban nem így áll. Az Ohába nevű helyek is bizonyos kiváltságokkal ellátott helyek voltak, csakhogy kiváltságaik egészen más természetűek. Hogy ezt megállapíthassuk, a szláv oklevelekhez kell fordulnunk felvilágosításért. Ismeretes dolog, hogy az oláhok egyházi nyelve sokáig a cyrill-betüvel írott egyházi szláv volt. Ezen az egyházi szláv nyelven vannak kiállítva okleveleik is. Ez oklevelekre már most azt kell megjegyeznünk, hogy a moldvai oláh oklevelek az egyházi szláv nyelv kis-orosz redactiójában vannak írva s ez Szucsava kolostor hatásának tulajdonítandó ; a havasalföldi vajdák okiratai, brassói polgárokhoz írt levelei,3) az erdélyi szász kereskedők havasalföldi szabadalomlevelei stb. azonban az egyházi szláv közép-bolgár redactiójában vannak megszövegezve. Állítólag még magyar király is állított ki ilyen okleveleket. Zsigmond királyunk oklevelei ezek, a melyeket Venelin György közölt Vlahobolgarskija grammaty cz. művében. >) V. ö. Csánki id. m. II. 5-1. 1. Egyéb adatok u. о. I. 761. 763. 776. 11. — Tagányi : Erdészeti Oklevéltár, I. köt. — Székely Oklevéltár, VI. köt. 1675-ből. "-) Id. m. II. 78. 1. 3) V. ö. pl. egy ilyet a bolgár Sbornik, IX. 271. 1. 1431-ből.