Századok – 1907
Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - I. közl. 289
308 HÖLTK JÓZSEF. és . . . »mint igaz Isten előtt a bálványimádás, a protestantismus különb-különb vallása, esik Ítéletének serpenyőjébe a legsúlyosabban.« !) Zrínyi nem gyűlölte, nem kicsinyelte a protestánsokat, a mit az is bizonyít, hogy midőn az evangelikus megyék és városok, az evangelikus status követei, 1662 szept. 2-án Pozsonyból eljöttek és Zrínyi Miklós bántól búcsút vettek, így szólt hozzájok : »Én más valláson vagyok, de Kegyelmetek szabadsága az én szabadságom, a Kegyelmeteken ejtett sérelem, rajtam ejtett sérelem. Volna bár százezer pápista mellett százezer lutheránus és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek : ők megmentenék együtt a hazát.« 2 ) De nem is lehetett ez máskép. Egy olyan magasan százada felett álló műveltségű férfiú, mint gróf Zrínyi Miklós, a költő, kinek főgondja a haza, a nemzet megmentése volt, nem is üldözhette, nem is kicsinyelhette a protestánsokat ; nemcsak mert a vallási türelmetlenség — gyarlóság, hanem mert minden jóravaló magyar embert megbecsült ; a protestánsok pedig jó hazafiak, jó magyarok voltak. Es öcscse Péter is méltó vére volt ebben a tekintetben is. És végre is, hogyan szerethette volna Zrínyi oly nagyon a buzgó evangelikus Vitnyédyt ? Miért nem más, római katholikus ügyvédre bízta minden ügyét ? És hogyan ajánlotta volna Vitnyédyt a maga előkelő körében, úri ismerőseinek, mint pl. 1661 okt. 3-án Bécsből kelt levelében Wesselényi Ferencz nádornak is ! 3 ) De épen ez, t. i. Zrínyinek ezen hozzá méltó igazságos gondolkozása, emberbaráti szeretete, vallási türelmessége volt egyik fő oka annak, hogy Vitnyédy hova-tovább mindinkább tisztelte, becsülte, imádta a maga nagyurát, gróf Zrínyi Miklóst-Pedig, ha Zrínyi gyűlölte, üldözte volna a protestánsokat, épen úgy elfordult volna tőle, mint a kanczellártól, a győri püspöktől, Nádasdy Ferencztől, Eszterházy Páltól és másoktól, kiket 1662 november elején a király ezért meg is idéztetett.4 ) Ellenkezőleg, Zrínyi szívesen tárgyalt Vitnyédyvel még a vallás dolgában is.5 ) !) U. o. 105. 1. 2) Szalay László : Magyarország története. Pest, 1857. V. köt. 67—68. 11. 3) Zrínyi Miklós levele Bécsből, 1661 okt. 3-ról Wesselényihez : »Főember szolgámat Vitnyédy István uramat akartam alázatosan Nagyságodnak recommendálni«. . . 4) Vitnyédy levele Zrínyi Miklóshoz. Sopronból, 1662 nov. 11. 6) Vitnyédy Zrínyihez. Sopronból, 1662 szept. 14.