Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - I. közl. 289

294 JL ÖRK JÓZSEF. A melyiktől nem várta, az vált be legjobban, t. i. az 1649 ápr. 4-én született fiu, Pál. Ezt is gondosan neveltette s tanulmányainak befejezése végett mint felnőtt ifjat Eperjesre küldötte, majd külföldön képeztette. Ennek nevelése úgy sikerült, hogy már korán terveibe is beavatta és Zrínyi Miklós szolgálatában Siléziába is elküldötte !) s a Zrínyi táborában is alkalmazta ; 2) midőn pedig Eperjes városa és a felsőmagyarországi ev. rendek között az újonan épült collegium iránt a szerződés létrejött, ezt a szerződést 1667 ápr. 16-án ezen tizennyolcz éves fiával is aláíratta. Halála után Pál lett a család feje. Kedvencz fia azonban eleintén István volt, ki 1654 jan. 2-án született. De ez már nyolcz éves korában, 1662 novemberében elhalt. Hogyan hatott ezen fiának halála Vitnyédyre, mutatja Thököly Istvánhoz írt levelének 3

) ezen pár sora : »Fejérváry uramtúl küldött Nagyságod levelire az mint kelletnék, választ nem adhatok, mert az jó Isten Istók fiamnak, kit vénségem istápjának reménylék vala nevelnem, — halálával csaknem mindenre alkalmatlan vagyok« . . . Legifjabbik fia, az 1657 szept. 11-én született Zsigmond, még csak serdülő fiu volt, mikor atyja 1670 febr. 13-án meghalt. Egyetlen leánya Erzsébet, vagy mint ő hívta, örzse, anyja szemei előtt, gondozása alatt serdült fel. Annak halála után pedig ő lett a ház lelke, de dísze is. S midőn a ház gondviselőnője is elhalt, pótolni tudta ezt is, úgy hogy öregedő atyja semmiben sem tapasztalt hiányt. Nagyra is becsülte leányát, s ezért, midőn szerencséje akadt, 1664 őszén, olyan lakadalmat csapott, hogy »hét országra« szólott. Meghívta arra főúri ismerőseit, sőt az akkor Magyarországon táborozó franczia segédhadak parancsnokait is, s mint azok egyikéhez 4) írja, valóban több országos kitűnőség jelent meg ezen családi örömünnepélyén. Leányát gazdagon házasította ki. Már az eddig mondottakból is következtethető, de leveleiből is kitűnik, hogy Vitnyédy nemcsak kitűnő jogász, ügyvéd, tudós, hanem általában igen művelt férfiú volt.5

) Több nyelven beszélt, s nemcsak a magyar, latin, német nyel') Vitnyédy levele Zrínyihez. Sopronból, 1664. aug. 5. 2) Vitnyédy levele Keozer Ambrushoz. Sopronból, 1664. jan. 1. s) 1662. nov. 28-án Sopronból. *) Filiadashoz Sopronból, 1664 okt. 18-án írt levelében ezt mondja ugyanis : »illo tempore, quo gratiosa quorundam heroum praesentia filiae adornaverat nuptias« . . . 5) Finom műveltségét különösen levelei, így nevezetesen a Széchy Máriához, Wesselényi nádor özvegyéhez irott levele is (Eperjesről, 1668. jul. 3.) bizonyítják. Orsz. Levéltár : kincst. oszt: Missiles, V. 3.