Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Vjesnik hrvatskoga arheološkoga društva 278

278 TÁRCZA. eretnekség politikai okairól Bulgáriában és Boszniában ; a boszniai nemzeti egyházról, ennek küzdelmeiről a latin egyházzal, s Kulinnak és utódainak ezen küzdelemben való szerepléséről. Sokat hivatkozik Rackinak a boszniai bogomil egyházról (Rad 7 —10. köt.) írt tanulmányára. — VJESNJK HRVATSKOGA ARHEOLOSKOGA DRUSTVA. Szerk. Brunsmid József. Zágráb, 1903. VII. köt. — 1. Klaic Yjekoslav : A gyepük (indagines) és kapuk (portae) Horvátországban és Szlavóniában. (1—9. 11.) Oklevelekből igyekszik bizonyítani, hogy az indago szó nemcsak gyepűt, határkerítést, hanem folyó melletti töltést is jelent ; továbbá, hogy a határgyepü nem magyar, hanem szláv eredetű ; hogy ilyen gyepük nemcsak az ország határain, hanem az egyes birtokok körűi is voltak ; végre, hogy Anonymus állítása, hogy a magyar határokat már a X-ik században ilyen gyepük jelölték, alaptalan, mert a határgyepüket először II. Endre említi 1209-ben. Oklevelekből bizonyítja, hogy gyepük (indagines) Horvátországban a következő helyeken voltak : Szamobor-Bregane mellett (1280); a szlavón-stájer határon (1239); a kalniki hegyen (1225); indago Budina ad Castrum Podgorya (1249); porta Chykoga Modrusban a Gvozd mellett (1292); a Кulpa és Száva összefolyásánál ; a grobniki vaskapu ; a csagyavicai és novii királyné-vaskapuk. Elismeri azonban, hogy horvát területen más gyepüknek nyoma nincs. — 2. U. a. Régi pogányvár (Castrum antiquum Paganorum) Kasina mellett a zágrábi hegyen. (10 —14. 11.) Róbert Károly említi a zágrábi káptalan adománylevelében. Az értekező megállapítja helyét és római eredetűnek tartja. — 3. Celestin : Eszéken talált görög és római pénzek. (15—29. 11.) — 4. Brunsmid : Horvátországi középkori régiségek. (30—97. 11.) Ismerteti az eszéki, klostari, velikibukovaci, szvinjarevci sírleleteket a Xl-ik századból. Minket főkép Péter, I. Endre, I. Béla magyar királyok itt talált pénzei érdekelnek. Abból, hogy a talált ékszerek azonosak a Magyarországban találtakkal, nem azt következteti az értekező, hogy a Xl-ik században itt sok magyar is lakott, hanem azt, hogy Magyarországban sok szláv lakott, mert a sodrott ékszereket szláv eredetűeknek tartja. — 5. Klaic : Adatok Lika-Krbava megye középkori határaihoz. (129 —144. 11.) Oklevelek alapján (950—1527) megállapítja e megye határait a középkorban és ismerteti várait ; továbbá az unai vagy szerb (srbski stolj, a lapacsi, nebljusi vármegyét Horvátországban és az unacit Boszniában. — 6. Sisic: Szlavics horvát király (1074—1075) származásáról és fogságáról. (145—165. 11.) I. Kresimir Péter unokaöcscse és örököse István herczeg, a spalatói »de Pinis S.