Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Basta György hadvezér levelezése és iratai 272

TÁRCZA. 273 LAUKÓ AI. DE HT : A római város a császárság két első századában. (Erzsébetvárosi áll. főgymn. Ert. 3—70. 11.) — Duruy ismert műve (Histoire des Romains) alapján készült értekezés, melynek czélja a római tartományok belső életének bemutatása, a mi Laukó szerint a mai történet'rás legfőbb anyaga. A czélszerű intézmények vetették meg — úgymond — az egyes államok alapját, ezeken nyugszik az államok fejlődő képessége. Ismerteti tehát a municipalis szabadság körét, a római város belső életét ; szól a római város aristokrata jellegéről és a polgárok egymáshoz való viszonyáról ; végűi leírja a municipiumokban létező testületeket (collegia, universitates) s jótékony egyesületeket. MAHALCSIK M. TITUS : A hűbériség fejlődése, hatása s tényezőiről kulturális szem-pontból. (Szilágysomlyói r. kath. püspöki gymn. Ért. 3—39. 11.) — A hűbériségnek három tényezője van : a római császárság korában fennállott sociális viszonyok, az ősgermán viszonyok és a germán invasió. A szerző mind a hármat kezdetétől fogva ismerteti. Bemutatja a köztársasági Róma birtokviszonyait, melyek arra a következtetésre késztetik, hogy a római ősi szokásokból és intézményekből idők folytán a középkori hűbérrendszer alapja fejlődött ki. Nagy befolyással volt későbbi kifejlődésére az a hatás is, mely a germánokkal való érintkezések következtében állott elő, s a mely leginkább a germán invasió óta a germánok tulajdonába jutott római provinciák birtokviszonyait teljesen átalakítja. Természetes, hogy e rendszer átalakulásában sokféle phasist mutat, de a Kr. u. IX-ik századtól fogva állandósúl. PAPP LÁSZLÓ : A német paraszt forradalom, 1524—1526. (Keszthelyi kath. főgymn. Ért. 3—143. 11.) — A reformáczióval egyidejűleg Németországban a sociális kérdések terén is nagy fejlődést észlelhetünk. A parasztság, melyet urai teljesen kizsákmányoltak, kezdi tűrhetetlennek találni helyzetét, s jóllehet tudja, hogy elődei a mult évtizedekben helyzetük megjavítása érdekében véres, de eredménytelen forradalmakat támasztottak, ismét csak erőszakhoz kénytelen nyúlni. A szabadságra való törekvés eszméje élénken él a parasztságban s ezt a roformáczió fellépésekor a biblia is táplálja, mert belőle a paraszt az egyenlőség tanát olvasta ki. Hosszas volna elsorolni azokat a tűrhetetlen terheket, melyek a parasztság vállaira nehezedtek ; az 1524-iki nagy forradalmat közvetlenül előidéző eset is eléggé jellemző. A hagyomány szerint a stühlingeni gróf neje, ki a parasztokat egyébkor is gyakran kihajtatta, hogy neki szamóczát szedjenek, most is a legnagyobb mezei munka idején arra kényszerítette őket, hogy csigahéjat szerezzenek ezérna-gombolyításra. A parasztok megtagadták az engedelmességet, fegyvert fogtak s SZÁZADOK. 1907. III. FÜZET. 18