Századok – 1907

Történeti irodalom - Watson; R. W. Seton: Maximilian I. Ism. Kropf Lajos 267

TÖRTÉNETI IRODALOM. 267 Maximilian I. Holy Roman Emperor (Stanhope Historical Essay, 1901.) With numerous illustrations. R. W. Seton Watson. Westminster, 1902. Kis 8-r. VIII, 136 1. A szerző szerény igényekkel bocsátja kis munkáját az olvasó színe elé. Főgondját, úgy látszik, az illusztrácziókra fordította, melyek újítást jelentenek egy essaynek szánt munkában s azért bocsánatot is kér a rendes szokástól való eltéréseért. Az első 76 lapon elbeszéli I. Miksa császár politikai életpályájának »tragikomédiáját« — mint azt maga nevezi — melyet szerinte fővonalaiban két korszakra lehet osztani. Az első korszakban, mely az 1490 évvel végződik, hírvágya nyugat felé tereli Miksát, s Burgundia, Németalföld és a franczia határ foglalják el teljesen figyelmét. De azalatt, hogy Erancziaországgal volt elfoglalva, az események új fejlődése »otthon« máshová kezdik vonzani. Tirol birtokbavétele és Ausztria visszaszerzése nyugatról kelet felé tolja a súlypontot, s fölemeltetése a császári méltóságra arra kényszeríti végre Miksát, hogy a politika újabb szálait vegye kezébe, melyek inkább délen és keleten, mint nyugaton, foglalkoztatják. Főgondját tette ezután a császári tekintély visszaállítása Olaszországban és a különböző szövetkezések ügye a francziák, majd a törökök ellen. Mindkét irányban csalódás várt reá, s egész pályája a pénz és eszközök folytonos hiányából eredő vajúdások szomorú, de egyszersmind bosszantó krónikája. Ez a szerző véleménye majdnem szóról szóra, a mi strohkönig-imk vagy apfelkönig-ünk szerepéről a világtörténelemben, melynek ecsetelésénél többízben érinti írónk hazánk történetét is, de nem mindig szerencsés kézzel. így pl. midőn Bátor Károly burgundi herczeg halála után ennek leánya Mária, 1477 márczius-havában sürgető levelet intézett vőlegényéhez Miksához, hogy jöjjön mennél hamarább segítségére és védelmezze meg őt forrongó alattvalói ellen, Miksa csak. hosszú halogatás után indult útnak. A késedelem okát szerzőnk szerint az öreg Frigyesnek, Miksa apjának örökös pénzzavarában kell keresnünk és Mátyás magyar király áskálódásainak kell felrónunk, melyek majdnem háborúba keverték őt a császárral. Szerzőnk tehát nem tudja, hogy Frigyes kénytelen volt Ennst a megugrott esztergomi érseknek 10,000 aranyért elzálogosítani, hogy Miksának felszerelésére és úti költségeire pénzt teremthessen. Mikor pedig Miksa búcsulátogatásainak elvégeztével Németországon át csigalépésben végre arájához jutott és vele aug. 19-én megesküdött, Mátyás egy hatalmas sereggel már átlépte volt az osztrák határt és öt nap óta ostromolta Bécs városát.