Századok – 1907
Történeti irodalom - Halmágyi István naplói; l. Szádeczky Lajos. - Hegedüs Stephanus: Analecta recentiora ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia. Ism. Békefi Remig 257
.TÖRTÉNETI IRODALOM. 259 idevágó nyilatkozatait ; s végűi a csillagrendszernek az ember testi és lelki életére való befolyása mellett szóló bizonyítékokat. — Silesius Logus költeményei közül legközelebb állnak hozzánk azok, a melyek II. Lajos, I. Ferdinánd és Zapolyai János király, Thurzó Szaniszló olmüczi püspök, Szalaházi Tamás egri püspök, Thurzó János, Thurzó Elek, Várdai Pál esztergomi érsek, Gerendi Miklós erdélyi püspök, Thurzó János boroszlói püspök és Thurzó György tiszteletére készültek. A költemények után olvasható VII. Kelemen pápa levele II. Lajos királyhoz. — Maximilianus Transylvanus 1522 okt. 23-iki levele a salzburgi érsekhez, Magellan tengeri útját írja le, melyet a Molukki-szigetek felé tett. — Schesaeus Keresztélynek De capto Zigetho czímű költeménye forrásairól az eddigi kutatások szem előtt tartásával értekezik a kiadó, s azt az Obsidio Szigetiana forrásai közé sorolja, mivel forrásuk közös volt. — A magyarországi tudomány története szempontjából kétségkívül Oláh Miklós esztergomi érsek költeményei bírnak legnagyobb értékkel, melyeket Hegedűs István a budapesti tudomány-egyetem könyvtárának codexe alapján közöl. Megtudjuk e költeményekből, hogy Oláh Miklósnál a hang emelkedettségét és a képzelem erejét a nyelv tisztasága, az érzés melege és őszintesége s a felfogás előkelősége pótolja — a hízelgő humanistákkal szemben. Ezen főbb darabok mellett kisebb jelentőségű részek is vannak a gyűjteményben, mely a maga egészében hasznos forrása lesz a tudományos vizsgálódásnak. Szívesen adózunk érte elismeréssel a szerkesztőnek. De másrészről nem hallgathatok egy nagy hiányról, mely ezen gyűjteménynél észlelhető. A módszerek világában már Európa-szerte elmultak azok az idők, midőn tudományos munkáknál néhány sornyi tartalom-jegyzékkel megelégedtek az emberek. A tudományok kifejlődésével és szétágazásával a kutatónak ma már nincs ideje arra, hogy minden munkát és kútfőt szórúl-szóra átolvasson. Pillanat alatt akar tájékozódni a munka tartalmára és saját tanulmányaihoz való kapcsolatára nézve. Ezt pedig csak részletes tartalom-jegyzék s pontos név- és tárgymutató biztosítja. Hegedűs István gyűjteményénél pedig mindössze egy lapra terjedő tartalom-jegyzékkel kell megelégednünk. Pedig Oláh Miklós levelezésénél alkalma nyilt volna a tartalomban a levelek czímeinek felsorolására is. S ez így is volna helyén. Név- és tárgymutatónak meg nyoma sincs. Pedig épen ily gyűjteményes és tudományos munkákkal s a tudomány előkelőségeinek irodalmi termékeivel kell nálunk is meggyőződéssé érlelni azt a felfogást, hogy részletes tartalom-jegyzék s pontos név- és tárgymutató nélkül tudományos művet kiadni 17*
