Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

MCVELTSÉGTÖKTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 241 cson »embervonó száraz malom« ; *) Regéczen »száraz malom, kit az emberek magok szoktak forgatni« ; 2

) 1671-ben >buza-őrlő vas maimocska és bors-őrlőcske« ; 3

) Huszton »száraz malomhoz való bálvány vas-sark és bálványra való vaskarika, egy korongvas perpenczéjével együtt« ;4

) Nagy-Kállóban »száraz malomnak való fal-fák tizenkettő. « 5

) Különösen sok száraz malom volt Debreczenben. 1556-ban mondja pl. a tanács : »ut molam aridam quam dominus judex Stephanus Kalmár in vico Bódogfalva erexit« . . . stb.6) 1598-ban : »hogy az kinek száraz malma vagyon, az élés adót tőle tartozik megadni ; ha az malommal ház vagyon, az mely ember benne lakik, utcza-szert az fizessen tőle.« ') Az őrlés Debreczenben a város nagy száraz malmában is szerjárás szerint történt. A lótartó gazdáknak heti számra be kellett lovaikkal járniok. Ez a szokás még a mult században is megvolt.8

) Valamikor ez a debreczeni nagy száraz malom is vízi malom lehetett. Egy XVIII. századi jelentésben ugyanis ez olvasható : »Reviczky János óbester töltette be az igaz Hortobágyot a maga igaz régi alveusán ; míg ezt nem tette, a debreczeni malom alatt könnyen volt fél ölnyi ugrása az víznek ; most semmi ugrása sincs. Azelőtt a debreczeni malom 24 óra alatt száz köböl életet bizonyosan lejárt.«9

) A száraz malmoknak tökéletesítésére sokat tett az élelmezési hivatal. A végházakba ugyanis a lehető legtökéletesebb kézi malmokat küldte. Az 1661 évi febr. 25-én pl. 520 kézi malmot küldött Magyarországba.1

0

) Amalmocskák tölgy-, szil- és diófából készültek. Montecuccoli hadában minden gyalog-század három kézi malmot, minden lovas-század kettőt kapott. Az 1662 évi márcz. 12-én német iparosokat küldtek Komáromba, hogy a kézi malmokat kijavítsák. 1682-ben Németalföldről hoztak kézi malmokat, mivel ott készítették a legjobbakat, s az élelmezési hivatal azt ajánlotta, hogy Luxemburgból mestereket is hozassanak Komáromba. Ez, úgy látszik, meg is történt, mivel 1683-ban luxemburgi mintára alakítják át a kézi malmokat.11

) Az 1687 évben stájerországi vasból készített 500 darab i) ü. o. fasc. 19. nr. 4. 1685. s) Orsz. Lt. Lymbus II. sor. 17. es. XVII. sz. 3) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 35. nr. 101. ') U. о. fasc. 64. 1703. s) U. о. fasc. 64. nr. 5. 1704. «) Debreczen város lt. Prot. 1547—1556. 668. 1. ') U. о. Prot. 1594—1599. 446. 1. 8) Az п. város malom-bírájának, malom-mesterének és molnárjának instructiója. U. o. Prot. 1744. 180—183. 1. 14. pont: »az szer tartásában az rend szorosan megtartassák.« s) Orsz. Lt. A pozsonyi kamarához intézett levelek, 9. cs. Kelet nélkül. 10

) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14549. ») U. o. Hung. fasc. 14628. és 14630. 1683. márcz. 14. SZÁZADOK, 1907, III. FÜZET, 16