Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - II. bef. közl. 236

MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. II. A MAGYAR MALOM. — Második és befejező közlemény. — A XVI. és a XVII. század súlyos gazdasági viszonyai eleinket arra ösztökélték, hogy az időjárás nyújtotta kedvező állapotot mennél jobban kiaknázzák. A hó olvadását és a nagy esőzéseket igen szívesen látták, mivel ilyenkor még legkisebb folyóvizeinken is kényelmesen hajózhattak és tutaj ózhattak. Az ilyetén áradásokat arra is felhasználták, hogy malmokat hajtassanak. Az ilyen áradásra, felhőszakadásra és hó-olvadásra berendezett malmok természetesen csak igen rövid ideig járhattak. A mint a víz elapadt, a malomkerék is megállott s a molnár várhatta az újabb esőzést, leshette a felhőket. Az ilyen időlegesen forgó malmok, a dolog természete szerint, igen kicsinyek voltak. Azért ugyanis, hogy éven által egykét hétig forogjon, nagyobb és költségesebb malmot építeni nem volt érdemes. Az időlegesen forgó malmok közt is nagy változatosságra találunk. Még az egyazon fajta malmok szerkezete is változik vidékek szerint. Az időlegesen forgó malmok legnagyobb részét a hegyek szakadékaiban és erősebb vízmosások helyén állították föl. Ritkábban oly vizek mentén is találunk ilyen malmokat, a melyek csak nagyobb esőzéskor vagy olvadáskor voltak képesek a malom kerekének hajtására. Az időlegesen forgó malmok legtöbbje csak egy kerékre járt. Az ilyen malmok közül első sorban az u. n. felhőt kiáltó malmokat kell megemlítenünk. Ezek, mint nevök is mutatja, csak esős időben forogtak, mivel vizük különben nem volt. Izsép 1674 évi összeírása említ ilyen malmot, mely »csak esős időben forog.«1

) Fony összeírása is ilyen malomról tesz említést, írván : »egy bokor kőre forgó felhőt kijátó malom.«2

) ш 1) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 30. 1674. 2) U. о. fasc. 155. 1701.