Századok – 1907

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - II. bef. közl. 219

ZERMEGH JÁNOS ÉS MUNKÁJA. 221 elnököt egyaránt, rendes per útjára terelték,1

) melyben azután Jakusithnak adtak igazat. Alig felejtette kissé Zermegh ezt a veszteségét, már isújabb anyagi károsodás érte. Többedmagával jótállt egyik társáért, a kit hűtlenséggel, sikkasztással vádoltak. A nyomozás igazolta a vádat, s mivel a hivatalnoknak nem volt vagyona, a hiányzó összeget a jótállóknak kellett megfizetni. Zermegh néhányszor halasztást kért, hogy majd eladja trencséni házát s ennek az árából megfizet, majd meg azt emlegette, hogy nemsokára örököl s akkor eleget tesz tartozásáért, a kamara azonban megúnta a halogatást és végre Zermegh fizetéséből vonta le a ráeső összeget. Hogy a bajok szaporodjanak, két birtokát, a Nyitramegyei Nezsettét, melynek egy része e szerint még a Jakusithnak tett királyi adományozás után is megmaradt Zermegh feleségének birtokában, s a Trencsén-megyei Szlopnát is az a sors éri, hogy a király eladományozza. Miksa hűséges szolgálatok jutalmául mindkét jószágot Barbaries Györgynek ajándékozta. Zermegh ezekről a jószágokról azt mondja, hogy a maga fáradságával szerezte és huszonöt éven át (1548-tól?) békésen bírta azokat. Szlopnából következtetve, valamely felesége családját illető jog juttathatta birtokába, de megszerzésüknél bizonyára valanú hibának kellett becsúsznia, vagyis Zermegh megfeledkezett a szerzett jószágot magszakadás esetére magának biztosítani, mert különben nem váltak volna eladományozható birtokká. Talán maga Zermegh is érezte ezt, mert Nezsetténél, melyet Barbaries mindjárt elfoglalt, nem okozott nagyobb nehézséget. Szlopnát ellenben a királyi biztosoknak sem akarta átadni, tiltakozott birtokának elvétele ellen. A pozsonyi kamara azonban oly jelentést terjesztett a király elé, a mely szerint a birtokok eladományozása jogos alapon történt. így azután Zermegh itt is vesztes lett. Mivel a kamara jelentései döntöttek birtokainak sorsáról, Zermegh teljesen megelégelte a kamarai szolgálatot, mely immár nem vált javára. 1576 május 15-én panaszos kérvényt intéz Miksához, a kinek kegyeit korábban élvezte, és hivatkozva a királyi felségnek Kanizsa átvételekor kifejezett elismerésére, kérelmének elintézéseért esedezik. Elmondja, mekkora nyomorúságban van és hogy huszonhárom évi szolgálat után — vagyis kamarai tit-kár-J) Magyar országgyűlési emlékek, V. 258—259. és 300—301. 11. A Vita auctoris úgy beszél, hogy Radéczy ellen is írt Zermegh szatírát-. Lehet azonban, hogy összekeveri a kamarai elnököket, pedig a sérelmes vers idején nem Radéczy az elnök. V. ö. Kovachich id. m. I. 146. 1. Kollányi : Esztergomi kanonokok, 159. 1. Bél id. m. I. 451. 1.