Századok – 1907

Értekezések - SZABÓ LÁSZLÓ (Bártfai.): Pata és Ujvár megyék 193

PATA ÉS DJ VÁR MEGYÉK. 217 1353. Stephanus et Georgius Bubek comités de Hevesujvar. (Anjoukori Okmt. VI. 26. 1.) 1354. Paulus de Visontha cornes de Hevesujvar. (Fejér id. m. IX. 2. 444. 1.) 1355—1382. Nicolaus de Domozlau с. de Hevesujvar. (Fejér id. m. IX. 2. 414., IX. 4. 107.1. Országos Levéltár : dipl. oszt. 5736. 6047. sz. Hazai Okmt. IV. 218., Anjoukori Okmt. IV. 218. 1.) E névsor összeállításával befejeztük a tárgyunkra vonatkozó adatok történeti hűségű közlését. Az elmondottak alapján a következőkben foglalhatom össze fejtegetéseim eredményét : Újvár megyét Szent István király a többivel egyidőben létesítette. Minthogy a Mátra-alja és a Hernád melléke majdnem teljesen az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, a kétfelé fekvő királyi birtokokat a király egy megyeispán alá rendelte, kinek a többihez képest így is elég kevés jövedelem jutott, részint a gyér lakosság, részint és főleg a királyi birtokok kicsiny volta miatt. Sárost ekkor nem vonták bele Újvár megye keretébe, mert lakatlan terület volt,1) csak a XH-ik század folyamán csatolták hozzá, mikor benépesedett. A mai három vármegyének e sajátságos egysége az említett körülményekben bírja természetes magyarázatát. Oly kevés az aránylag nagy területen a királyi birtok, hogy katonai és gazdasági szempontból helyesebb volt azok igazgatásának egyesítése. Azonban az egymástól távol eső három rész bizonyos fokig önálló életet folytat. Okleveleink is megyéknek nevezik őket már a XIII-ik század folyamán is. A birtokok igazgatása a későbbi Árpád-korban, mindegyikben erős várispánság szervezését tette szükségessé. A várispánok egymástól függetlenül, a megye-ispán rendelkezése szerint járnak el. A Váradi Regestrum keletkezése idejében még a maga egészében megvan Újvár megyének ez a képe. A távollevő vármegye-ispánt helyettesítik Abauj várban az abauj vári, Sá rosban a sárosujvári és Hevesben a hevesujvári várispánok. Újvár megye ispánja tehát a tatárjárás koráig mind a három vármegye élén áll és az Abauj vár-megvei Forrón székel.2

) A három közül először Sáros jut teljes önállóságra, összeesik ez a IV. Béla uralkodása alatt végbement birtokrendezésekkel, melyek a királyi vagyon gyarapítására Sárosban is eredménynyel jártak. Ennek következménye a sárosi vármegyeispánság létesítése. Körülbelől összeesik a két adat, mely adatok J) Karácsonyi : A hamis és hibás keltű oklevelek jegyzéke, 27. 1. ') Wenzel id. m. VIII. 33. 1.