Századok – 1907

Értekezések - SZABÓ LÁSZLÓ (Bártfai.): Pata és Ujvár megyék 193

210 BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. vonni. De krónikáink is bizonyítják. A bécsi Képes Krónika 47-ik fejezetében van szó Endre és Levente herczegek bazajö /eteléről 1045 végén. Az új renddel elégedetlen magyarok Újvárban várják őket, mely független a királyi hatalomtól s az elégületlenek főfészke. A krónikaíró megjegyzi, hogy az említett Újvárat Aba Samu király építette.1) Ugyancsak a Képes Krónikában lelhető fel egy kevésbbé jelentékeny másik adat is, mely a kunok leveréséről (1070) szól. A királynak és a herczegeknek Doboka falu alatt Eancsika nevű Újvárból való katona jelentette először az ellenség közeledtét.2

) Annál fontosabb azonban a váradi krónika adata, melyet először Pauler méltatott figyelemre. Bár nem az eseménynyel egykorú följegyzés, de világos képet ad Újvár megye fogalmáról. Imre király bizonyos tizedeket adott a váradi egyháznak és káptalannak. Ezek közt voltak az Uj vármegyei dézsmák is .... »in comitatu No vi Castri, tarn circa ipsum nominatum Castrum, quam circa Hewes et in comitatu de Bekes« . . . stb. A krónikát író kanonok tehát egységes megyének mondja Újvárt, mégis minden félreértés kikerülése végett külön említi Aba-Ujvárt (ezt kell értenünk) és Hevest, melyek a két külön terület királyi uradalmainak és a vármegyéknek is központjai voltak. A szöveg egyébként az oklevél szövegét tartja meg, mint a krónikás maga megjegyzi.3

) Újvár megyének régi központja Forró volt, melyet az ispán az Aba Samu király által épített várral cserélt fei. Ez azonban aligha történt meg 1045 előtt, de 1261 előtt mindenesetre.4) Eddig Heves és Aba-Ujvár megyék összetartozásáról szóltunk. Hogy Sáros vármegye is kiegészítő része volt Újvárnak, bizonyítja II. Endre 1212 évi oklevele. A kereszteseknek adott Cumins (Komlós) birtokba, mely a mai Sáros vármegye területén fekszik, Nicolaus comes Novi Castri iktatja be őket. Érdekes találkozása az adatoknak, hogy ugyanezen birtokot 1284-ben IV. László Kis Jób mesternek adományozván,5) mivel kétséges volt, vájjon a királyé-e ? a vizsgálattal Dénes sárosi ispánt bízta meg, mert akkor már volt Sáros vármegyének külön ispánja. Időrendben e két adat közé, de érték tekintetében melléjek sorozható IV. Béla király 1243 évi azon oklevelének adata, mely>) M. Florianus : Fontes Dom. II. 154. 1. — Korponay János . Abauj vármegye monogr. I. 4. 1. a) Florianus id. m. II. 171. L 3) U. о. III. 443. 1. 4) Wenzel id. m. VIII. 33. 1. 5) Bárdosy : Supplementum Analect. terrae Seepus, 141. 1. — Hazai Okmt. VI. 304. 1.