Századok – 1907

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Bocskay és a bécsi béke 1

14 KÁROLYI ÁRPÁI). azt a saját lelke sugallatából származó cselekedetét értem, melylyel a nagy küzdelem legvitézebb katonáinak, a 10,000 főnyi fegyveres hajdúságnak, szabad birtokot adományozott s rajta a hajléktalanúl bujdosókat letelepítette. A zászlai alatt harczoló hajdúság kielégítésére Bocskaynak két út kínálkozott. Az egyik, a szokásos, abban állott volna, hogy azokat, a kiket Erdély, a király s a nagyobb várurak ideig-óráig zsoldjukba nem fogadhatnak, készpénzzel kifizeti s szélnek ereszti. Ez a megoldás visszahozza vala a forradalom előtti évtized állapotát, mely a hajdúság legnagyobb fokú züllésének időszaka volt. A másik mód az lett volna, a mit Mátyás királyunk a fekete sereggel s Báthory István egy emberöltővel azelőtt magával a hajdúsággal kísérlett meg : állandó hadsereget szervezni a csaták e viharedzett fiaiból. Diadalai jó részét Mátyás a fekete seregnek köszönheté s legszebb győzelmeit Báthory István az oroszokon magyar hajdúival vívta ki. Erős kézben ez az eszköz sikerek hatalmas tényezője volt. De gyönge kézben, Mátyás és Báthory utódai alatt szétmállott s a föld népének egyiptomi csapása lőn. Kétségtelen, hogy Bocskay halálával is megismétlődik a csupán hadi organisatió eme fölbomlási folyamata. Bocskay előbbre látott Hollós Mátyásnál s a nagy lengyel királynál. Azután meg az ő reális gondolkodású agyában, a hová lidérczfényú ábrándok, német császári korona s lengyel-magyar egyesülés agyrémei soha sem férkőzhettek volna be, annál bővebb helyet talált a józan faj szeretet parancsa. Nem követte hát Mátyás és Báthory példáját sem, hanem szabad földre telepíté hajdúit, hogy — mint nagy adományleveléből érthető — megtartsa őket a magyarság, a jövő számára. E tényével koronás és koronátlan államférfiaink legnagyobbjai közé emelkedett. Föl, egész IV. Béláig kell visszamennünk, míg hozzá méltó alakkal találkozunk. Mert bár a telepítésre következő első század végével — mint azt egy imént megjelent tanulságos kis mű kimutatja — önző idegen érdekek, a kormánykörök rosszakarata s kicsinyessége Bocskay tízezernyi hajdú-családját épen egy tizedére, ezer családra fogyasztották, még ebből az ezer családból is a mai napig 100,000 főre szaporodott ennek az éplelkű, erős testű színmagyarságnak a száma. Ha a nagy fejedelem ültetvényét nem irtogatják ellenséges indu-