Századok – 1907

Értekezések - SZABÓ LÁSZLÓ (Bártfai.): Pata és Ujvár megyék 193

200 BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. oklevél írója bizonyára el nem mulasztja vala megjegyezni, hogy Pata birtok a hasonló nevű vármegye alá tartozott, de az oklevél erejénél fogva magán birtokká lett. Anonymus adatára támaszkodva bizonyosnak veszsziik, hogy az Aba nemzetség ez adomány -nyal Patát teljesen a magáénak mondhatta, melyet az adománylevél szavai szerint ezután nemesi birtoknak kell tekintenünk. Mint ilyen, többé a vármegye-ispán hatósága alá nem tartoznék, tehát előállana az az eset, hogy a vármegye központjában az ispánnak nem volna sem királyi birtoka, sem katonasága stb. De 1243-ig sem lehetett vármegyei központ. Háromnegyed része a honfoglalás kora óta szállásbirtok. volt, tehát sem a várispánság, sem a vármegye kötelékébe nem tartozott ; arra pedig nincs példa, hogy tisztán magánbirtokon alakulhatott volna várispánság, de különösen vármegye. Ha Aba Samu állított volna is ott várispánságot, a mi nem valószínű, annak központjává aligha teszi a legnagyobbrészt nemzetsége birtokában levő Patát, mert ezzel függővé tette volna a királyságtól, gyöngítette volna nemzetsége erejét, melyre viszontagságos uralkodása alatt támaszkodott. Végűi IV. Béla oklevele egészen világosan írja, hogy mindössze a birtok negyedrésze tartozott 1234-ig a vármegyéhez, tehát nem alkothatott központot. A következő adatokban bebizonyítva látjuk azt, hogy Pata a XIV-ik század közepéig nemesi birtok is maradt s nyoma sincs annak, hogy valamely várispánság központjául szolgált volna. Az egri káptalan 1275 évi határjáró levelét, bár nem tartalmaz újabb adatot Patáról, teljesség okáért jónak látom megemlíteni. A káptalan IV. László király aug. 27-én kelt meghagyására az Aba nemzetségbeli György fiainak Heves-Ujvár megyében fekvő birtokaikban határt járat.1) A határnevekben bővelkedő oklevél szerint a határvonal egy része a mai Szűcsi falun át Fajzat birtok felé érinti Pata határát, s az ott levő Győrök hegyet megkerülve, Fajzatnak tér vissza. Az oklevélben félre nem magyarázható módon meg van írva, hogy Pata birtok Heves-Ujvár megye területén fekszik. Megjegyzendő az is, hogy jóllehet a mai várhegy alatt vonult el a határ, várföldről vagy várjobbágyok telkeiről nincs szó az oklevélben, a mi pedig a várispánság előföltételének volna tekintendő. Az Aba nemzetségnek két Pata nevű tagja van jelen a határjárásnál. Az 1299 évi jul. 28-án III. Endre király előtt az Aba nemzetség tagjai fogott bírák ítélete alapján kiegyeznek a köztük i) Wenzel id. m. XII. 156—158. И. — Hazai Okmt. VI. 210—212. И. és Balássy : Heves vm. története, 189—192. 11.