Századok – 1907

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Bocskay és a bécsi béke 1

12 KÁROLYI ÁRPÁI). az országos tisztségekből kivétel nélkül kizárták a nem magyar honosokat. És ide számítandó az is, hogy a szabad kir. városok közigazgatási életébe törvényesen bevezették az abból addig kirekesztett magyar elemet s ezzel új melegágyat készítettek a nem régiben még virágzó, de lassanként tönkre menő tősgyökeres magyar polgári osztálynak. . . . Különszerű volta miatt szembetűnik a bécsi kiegyezési műnek még két nevezetes intézkedése. Az egyik az osztrák örökös tartományok szerződéses jótállása a bécsi béke pontjainak végrehajtásáért. Ennek köszönhető az az érdeme szerint még eddig nem méltatott szövetség, melyet az 1608-iki januári országgyűlésen a magyar, osztrák és morva rendek kötöttek egymással s melynek eredménye az 1608-iki nyári közös hadjárat, Rudolfnak a magyar trónról való lemondatása, Mátyásnak magyar királylyá történt megválasztása s az 1608-iki őszi országgyűlés, a bécsi békemű e méltó kiegészítője lőn. Nincs terem kifejteni, csak jelzem itt, hogy ez a pozsonyi unió előfutárja a közös és osztatlan birtoklás és uralkodás amaz alapgondolatának is, mely egy jó század múlva a pragmatica sanctióban törvényes kifejezésre jutott. A másik különszerű határozmány a megdőlt erdélyi nemzeti fejedelemség helyreállítása volt. . . Ha a politika nem a szükségszerűségek tudománya, jobban mondva művészete volna s ha e szerint nem az exigentiák mikroskopján keresztül kellene vizsgálnunk ezt a tényt, meg kellene döbbennünk az ellenmondástól, hogy oly időben, mikor két hosszú emberöltő, nyolcz hosszú évtized multával végre valahára nagy, nemzeti eszmék kivívásáért a Tátrától a krassó-szörényi hegyek tövéig, a stájer határtól a moldvai határhegyekig egyesül az egész magyarság : az elválás, az elkülönülés gondolata oly könnyen testet ölthetett. Mélyen gondolkodó s fajukszerető nagy magyar államférfiak, mint a XVI. században Nádasdy Tamás, a század fordulóján István ff y Miklós, Thurzó György és Illésházy István, a meggyőződés erejével hangoztatták, hogy Erdélynek az anyaországgal egyesülnie kell, mert ez utóbbi csak így lehet képes a német birodalom óriási nyomását kibírni, intézményeit épen megőrizni s magyar államnak megmaradni. De a keletrészi magyar-