Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Szepes-megyei történelmi társulat 181

TÁRCZA. 181 és a magyar intézmények szelleme ismeretlen föld maradt Széchenyi előtt. E felfogások bizonyára rendezésre szorulnak. Ily czélból az értekező három részre osztja vizsgálódásait. Kutatja először, mily hatások alatt és minő rendszerré fejlődtek Széchenyi eszméi az általános történetről ; másodszor, mikép kapcsolódtak össze ez eszmék a magyar történetről és a magyar viszonyokról alkotott felfogásával ; végűi Széchenyi történeti eszméit az újabb tudományos mozgalmak szempontjából ismerteti. Az első részben kimutatja az értekező, hogy mely írók hatottak Széchenyi eszméinek alakulására. Széchenyi először Mme de Staël könyveiből ismerte meg a perfectibilitás tanát és a nemzetek életkorainak egybevetését az emberi életkorokkal ; azután mélyíté e tanokat, midőn sorban olvasta Bürke, Voltaire, Ségur, Franklin, Herder, Bentham, Bacon, Smith Ádám, Young s mások műveit. Az értekező Széchenyi munkáiból fejti ki a reformátor általános történeti rendszerét. E rendszer főgondolata az emberi haladás törvénye. Az emberiség a tökéletesített nemzetek lépcsőin halad. A legtöbb nemzet nevelhető a tökéletesedésre, de csak egyszer van férfikora, s vénséget érve meghal, mint az ember. Halála előtt átadja életének erkölcsi nyereségét az egész emberiségnek. Széchenyi magyar történeti felfogása szorosan kapcsolatos az ő általános történeti rendszerével. Jellemző vonása, hogy nem a hazai történet szemléletéből indúl ki, hanem világtörténeti eszméiből. Midőn már megállapította, hogy a magyar nemzet még ifjú s hibái nem mutatnak vénségre, rendszerének természetes conclusiója gyanánt mondja ki, hogy a magyar nem volt, hanem lesz. Dessewffyvel folytatott polémiája után mélyebben hatol a magyar történetbe. Nem olvassa a forrásokat, de helyes felfogása van egyes korszakokról, különösen a XVIII-ik századról. Történeti felfogásával kapcsolatos Kossuth ellen vívott harcza is. Széchenyi a magyar történetírásnak nagy ideált tűzött ki feladatúi. Azt kívánta tőle, hogy önismeretre nevelje a nemzetet. Az értekező megállapítván, hogy Széchenyit nem tekinthetjük Herbert Spencer és Darwin előzőjének, s elmondván minő szerepe van a perfectibilitás és a nemzetek életkorai tanának az újabb tudományban, azzal végezte előadását, hogy bármit érjenek Széchenyi történeti eszméi, az ő életére s a magyar nemzet életére nézve is nagy jelentőségük volt ; ezért kell komolyan és kegyelettel foglalkoznunk velők. — A SZEPES-MEUYEI IÖRTÉNELMI TÁRSULAT a felső-magyarországi, főképen a Szepes-megyei várakkal behatóbban szándékszik foglalkozni s ennek megfelelően — mult évi decz. 7-én tartott közgyűlése határozatából — egyelőre Szepes-vár története megírására hirdet nyilt pályázatot. Beküldendő a mű tervezete és egy kidolgozott fejezet, melyből kitűnjék, hogy a dolgozat tudományos alapon áll ; továbbá