Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - I. közl. 143

] 60 TAKÁTS S. MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. artificii) építsék, s a mennyire lehetséges, német molnárokat is tartsanak.1) Ugyanez a rendtartás azt is meghagyja, hogy kétszer-háromszor őröljék a gabonát, mert így könnyebb a liszt és a korpa elválasztása. A régi magyar malmok kikötésénél viharok alkalmával sok szerencsétlenség történt. Ennek eltávolítása czéljából a száraz malmokat igen ajánlgatták. A XVIII-ik század második felében bizonyos Szilágyi János nevű hódmezővásárhelyi nemes ember azon törte a fejét, miként lehetne a vízi malmok helyett egy kevesebb veszedelemmel járó malomszerkezetet kitalálni. Sikerült is neki 1771-ben oly szerkezet előállítása, melynél a malmot a kiítból felhúzott víz hajtotta. E szerkezet rajzát a helytartótanácsnak is megküldötte. »Csak egy malom ez — írja — de olyan, melyhez hasonló talántán ez ideig a világon nem találtatott.« 2

) TAKÁTS SÁNDOR. >) . . . »et ne quid farinae prout hactenus factum est, inutiliter in aerem abeat, lapides molares ubique bene compingendi sunt asscribus, et in illis locis, ubi maior copia militum habetur, ut Cassoviae. Zathmar, Tokay, Szendrô, poterunt conducere et servare molitores germanicus, qui artem molendi addidicerunt et aliquamdiu iam in molendinis sunt versati.« (Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 65. nr. 84. 1570. Ordo victualium.) 2) A malom rajza megvan az Orsz. Levéltárban. Oeconomica : Lad. Г), fasc. 8.