Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - I. közl. 143

MŰVELTSÉG-TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 157 A gátas vagy magyar malmok igen jól jövedelmeztek. Akárhány olyan közepes nagyságú malom volt, melynek 200—300 köbölre rúgott az évi bevétele. A murányi malomért pl. 1652-ben a bérlő 220 szapu zsemlyelisztet, 420 szapu cselédlisztet tartozott beszolgáltatni ; ezenkivűl disznóhizlalással, évi 1 forinttal és egy borjúval is tartozott.1

) A jászberényi »pasa malma« 1594-ben 260 s néha több köböl gabnát is jövedelmezett. Ugyanott a Hozmán bég malmának (négy kerekű) évi 300 köböl bevétele volt.2) A felvidéken, különösen a Vág mentén, a malmok után czipót fizettek. Egy-egy malom átlag 50 czipóval tartozott kántoronkint. Mivel a malmoknak szép jövedelmük volt, a malomrészt is megbecsülték. Igen gyakori az ilyen malomrésznek jótékony czélra való adományozása. Pekry Anna 1568 aug. 5-én pl. így ír a malomrészről : »két malombéli részünk van, kinek egyike volt az szentmihályi oltárhoz, az második penig az ispitályi mesterséghez ; mostan az oltár mesterségeit elpusztultának, . . . adjuk böcsbe (bérbe a malomrészt) az jámbor jobbágyunknak Tóth Mátyásnak ; fizessen becsképpen hat forintot, de úgy hogy az molnokat el ne hagyja pusztulni, és mikor az oltár mesterségek helyére állanának, okvetetlen megbocsássa az oltároknak.«3) Nagyon gyakori az az eset, hogy a malom vámja szombaton a prédikátoroknak vagy a szegény deákoknak járt. Ez volt a szombati vám vagy sabbathale. Az ónodi malomról olvassuk pl. 1689-ben : »sabbathaléja péntek naplementétől t'ogvást szombaton naplemeneteléig« a prédikátornak jár.4

) A munkácsi urasági malomról 1645-ben ezt írják : »ezen malomnak szombaton reggeltől fogva való vám jövedelme vasárnap estéig az munkácsi ispitálybeli szegényeknek és az skólabeli diákoknak jár.«5

) A községek és az urak malmait — mint tudjuk — az úgynevezett malombírák ellenőrizték. Ök kérték számon a bevételt, ők vigyáztak a feltöltőkre és a »vámnak rendeltetett hombárokra.« Ez utóbbinak mindég két kulcsa volt ; az egyik kulcs a malom-mesternél vagy a molnár-gazdánál állott, a másik pedig a malombírónál. A hom-') ü. o. fasc. 25. nr. 1. 1652. 2) U. o. fasc. 78. nr. 6. Jászberény, 1594. 3) Nemzeti Muzeum : Forgách-levéltár. ') U. o. fasc. 25. nr. 49. Ónod, 1689. Ezen kivűl Regéczen, 1626. fasc. 66. nr. 31. írják : >>ez malomból sabbathalét adnak az prédikátornak pénteken estvétől fogva szombaton est véig mikor forog, minden héten.« 5) U. o. fasc. 18. Munkács, 1645. Egy másik összeírás ezt mondja : »hasonlóképpen az sajószentpéteri, ónodi, edelényi malmokbéli sabbathalét, item az pelsőczi és szentkirályi malombéli sabbathalét«. . . stb. (1669. ápr. 26.)