Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - II. A magyar malom - I. közl. 143

150 TA.KÁTS SÁNDOR. helyekről. Maga a szokástörvény is határozott megállapodásokat ismer a malom-helyekről. »Minden embernek — írja Beychy Gergely 1568-ban — úgy kell malmot tartani, hogy másnak kárával ne legyen.« Ï) Ezt a törvényt az urak azonban gyakran megsértették. Gyakran megesett, hogy a folyónak új medret ásattak s így a régi mederben levő malmok szárazra kerültek. Az 1570 évben pl. ezt jelentik : »Jurisich uram az Gyöngyös vizét elvágatta folyásából. Meg nem hagyá az szombathelyieknek tőteni ; tizenhárom kerék malom áll veszteg szárazon. Elég kárt teszen. Ha evvel akar üdvözölni (ewdwezelny), sem Istentől, sem fejedelemtől nem fél.«2) A XVI-ik század utolsó éveiben ugyanezt Rákóczi Zsigmond is megtette a vele pörlekedő Homomiainéval, Dóczv Fruzsinával. Homonnainé egy reggel arra ébredt, hogy a Bodrog medre, kiszáradt és tizenkét kőre járó malma szárazon van. Rákóczi Zsigmond ugyanis új meder ásásával a folyó vizét elvezette.8

) Ilyesmi gyakran megesett. Nem is csoda, hiszen egyik malomgát a másikat érte, s mindenki azon volt, hogy a vizet a maga részére fogja fel. A gátas-malmok hasznos és jövedelmező gépelyek voltak ugyan, de azért egy tekintetben kiszámíthatatlan károknak voltak okozói. Ha figyelemmel vizsgálgatjuk hazánk XVI—XVIII. századi vízrajzi viszonyait, azt találjuk, hogy az örökös árvíznek és a rengeteg területeket befogó mocsaraknak előidéző okai a gátas-malmok és a halászok zsallói (rekeszei) voltak. A több ölnyi magasságú és a folyókat egész szélességükben átfogó gátak és zsallók ugyanis lehetetlenné tették a folyóvizek szabad folyását. Idők multával e miatt olyan állapotok jöttek létre, hogy a mocsár-tengerekben a folyók medrét többé felismerni sem lehetett. így teremtette meg pl. a Kraszna és a Szamos folyó az Ecsedi lápot, a Berettyó a Sárrétet stb. Hivatalos jelentések szerint pl. a Berettyón lévő malomgátak olyan mocsarakat teremtettek, hogy 1772-ben már harminczezer sessió állott állandóan víz alatt.4) A Szamos folyón 1772-ben csupán Szatmár megyében hatvan olyan gátat és zsallót találtak, a mely a folyót egész szélességében átfogta. A Szamos többi részén még több ilyen gát és zsalló volt.5

) A malom-gátaknál a víz csak az úgynevezett zúgón folyhatott. Ennek máskép varáta volt a neve. ') Körmendi levéltár : Batthyány Boldizsárhoz intézett levelek. 2) U. o. 1570. jan. 20. Beychy Gergely Batthyány Boldizsárhoz. 3) A pör iratai a közös p. ü. ltárban : Hungarica, 1599—1601. 4) Oeconomica : Lad. D. fasc. 8. Igen érdekes világot vet a Berettyó vidékére Gaszner Teofil 1780 jul. 28-iki jelentése. U. o. 5) Zsallónak a halászok csinálta rekeszt nevezték. »Piscium clausurae vulgo zsalló ex virgultis et perticis etiam subinde solidioribus pro ataceorum et alterius spéciéi piscium captura in Samusio per transversum erectae«. . . stb. ü. o.