Századok – 1907

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - I. közl. 97

ZERMEGH JÁNOS ÉS M I NKÁJA. 117 gyűlést tartottak, midőn a helytartói intézkedés értésökre esett, és sérelmesnek találták, hogy az ő rovóik összeírását újabb ellenőrzés alá vegyék s ily »hallatlan újítással« Szlavónia jogain és szabadságain sérelmet kövessenek el. Draskovics György zágrábi püspök közbevetette magát és a főherczeg megbízottjait rávette, hogy küldetésükben addig ne járjanak el, míg maga a királyném intézkedik. Miután pedig a zágrábi gyűlés is szót emelt a helytartói biztosok működése ellen, a Számadások, összeírások ellenőrzése elmaradt.1) Mind ez a kamarán kivűl kifejtett munkásság is csak olyan volt, hogy Zermeghnek írásban kellett róla beszámolnia. így azután szemei, melyek gyengesége miatt már régebben panaszkodott, még inkább romlani kezdtek ; öregedett is, tehát arra határozta el magát, hogy megválik a kamarai szolgálattól és 1Г>72 őszén nyugalomba helyezését kérte. Miksa király azonban, mint október 24-én a kamarának írta, még használni kívánta Zermegh szolgálatát, s ezért emlékezetébe hozva a múltban tanúsított buzgóságát, kérte Zermeghet, maradjon meg továbbra is *) A megoldásnak erre a formájára gondolok. Kercselich id. m. I. •265. 1. így ír : >>Dispositione locumtenentis regii, areliidueis Caroli, Joannes Szermegh, consiliarius oamerae Hungaricae, eum Joanne Ainkereyter exmissi erant ad revisionem et conscriptionem portarum et dicationis, sed status laedi his privilégia iuraque regni Sclavoniae existimantes, cum gravius tulissent, Draskovichii consilio abiverunt.« Kercselich jól értesültsége mellett elhihetjük, hogy Draskovics közbelépett. De hogy ez nem vetett véget az ügynek, látszik az 1571 áprilisi zágrábi gyűlésnek ebből a panaszából : »Accessit etiam non sine gravissima molestia universorum dominorum et nobilium, statuumque et ordinum fidelium regnicolarum suae sacrae caesareae et regiae maiestatis adhuc sub proxime praeterito (1571 januárban) generalium iudiciorum octavalium regni, festi Epiphaniarum Domini termino, ex commissione et mandato serenissimi principis et domini domini Caroli, Dei gratia archiducis Austriae. ducis Burgundiáé etc. fratris charissimi et locumtenentis in Hungaria. . . Joannem Zermegh, consiliarium camerae Hungaricae, alterum Joannem Aynkerayther, familiarem sacr. suae caes. et reg. maiestatis, per praefatam cameram Hungaricam ad quandam novam revisionem seu circumspectionem dicationis seu eonnumerationis portarum reliquarum praefati regni Sclavoniae, nescitur ex cuius instinctu, contra liber ta tes et privilégia praefati regni. . . Sclavoniae destinatos esse. Supplicant itaque ... ne fideles suos huiusmodi nova circumspectione seu revisione dicae, iam semel per dicatores suae sacrae maiestatis et a praefata camera Hungarica delegatos, praesentibus certis iuratis nobilibus regni et iudicibus nobilium iuxta. . . publicam constitutionem Posoniensem fideliter. . . peractae, inaudita hac novitate contra . . . libertatem et privilégia fidelium suorum subditorum aggravari clementissime permittat, unde et clementissimum exspectant responsum ; prout super his et praefatam cameram suae. . . maiestatis Hungaricam ipsi regnicolae per litteras illorum certificare curarunt.« Magyar országgyűlési emlékek, V. 575—576. 11.