Századok – 1907

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - I. közl. 97

108 SÖKÖS PONGRÁCZ. bízottjainak semptei várnagyát Szentpétery Jánost, és titkárát Zermegh Jánost választotta ki. Hogy pedig az ezek útjára szük­séges jelentékenyebb összeget megszerezze, Fugger Antalhoz for­dult. Ferdinánd király ugyanis nem volt a közelben, hanem a speyeri országgyűlésen, melyre már 1543 november 30-án meg­hívták a német birodalmi rendeket és 1544 február folyamán már tárgyaltak rajta. Galgóczról tehát Szentpéteryt és Zermeghet 1544 márczius 3-án Fugger Antalhoz küldte, kérvén őt mint rokonát, hogy megbízottjainak előterjesztését úgy fogadja, mintha személyesen szólna, és tekintettel apró árváira, támogassa őt.2 ) Eshetőleg a Ferdinándnál való támogatás is szóba került, az első kellék azonban az útra szükséges pénz vala. A két megbízott eredményesen végezte el a rábízott föl­adatot, mire azután alig egy kis pihenő után hamarosan meg­kezdték a hosszas utazást. Szentpétery és Zermegh bizonyára Galgóczról indultak el megbízásuk teljesítésére. Jól haladtak, mert márczius 22-én már a Fuggerek — mondhatnók — fővárosában Augsburgban voltak. Lehet, hogy üzenetet is vittek a meghalt Elek testvérének György­nek, a ki 1497-ben Fugger Ulrik leányát Annát vette feleségül, majd meg 1520 után maga is Augsburgban telepedett le ; 3 ) a fő azonban az volt, hogy itt a Fugger-czégtől fölvegyék azt az össze­get, a melyre személyes szükségleteik födözésére s az utazásra szükségük volt. Mint meghalt uruk családjának adott kölcsönt, 200 koronás aranyat, magyar pénzértékben számítva 248 forintot kaptak,4) a mi jelentékeny összegnek mondható, mert vásárló­képessége szerint közel mai (>000 koronával egyenlő érték volt. Augsburgból bizonyára rövid úton, Ulmnak s tovább nyugat­északnak iparkodtak Speyer felé, hogy Ferdinánddal ügyöket elvégezzék. Meddig időzött Zermegh és Szentpétery a Rajna-parti város­ban, nem tudjuk. Arról sem nyerünk felvilágosítást, meddig maradt Zermegh a Thurzók családjának szolgálatában.5 ) Való­színű azonban, hogy nem sokáig késlekedett, hanem iparko­dott új álláshoz jutni, a melyre jó ajánlás volt neki a Thurzónál töltött néhány év. A mint látszik, 1547 őszén már nincs a Thurzók ') Janssen : Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters, III. (16. kiad.) 547. 552. 11. 2) Országos Levéltár : Neoreg. act. fasc. 419. nr. 46. s) Wenzel Gusztáv : A Fuggerek jelentősége Magyarország történeté­ben 18. 26. 11. (Értekezések a történelmi tudományok köréből, X. k. 4. sz.) 4) Országos Levéltár : Neoreg. act. fasc. 419. nr. 46. 6) Rajcsányi : Deductio genealogica (kézirat), illetve Lehoczky András : Stemmatographia, I. 447. 1. után Nagy Iván id. m. XII. 361. 1. arról beszél, hogy Zermegh 1541-ben magyar kamarai számvevőmester

Next

/
Thumbnails
Contents