Századok – 1907
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - I. közl. 97
108 SÖKÖS PONGRÁCZ. bízottjainak semptei várnagyát Szentpétery Jánost, és titkárát Zermegh Jánost választotta ki. Hogy pedig az ezek útjára szükséges jelentékenyebb összeget megszerezze, Fugger Antalhoz fordult. Ferdinánd király ugyanis nem volt a közelben, hanem a speyeri országgyűlésen, melyre már 1543 november 30-án meghívták a német birodalmi rendeket és 1544 február folyamán már tárgyaltak rajta. Galgóczról tehát Szentpéteryt és Zermeghet 1544 márczius 3-án Fugger Antalhoz küldte, kérvén őt mint rokonát, hogy megbízottjainak előterjesztését úgy fogadja, mintha személyesen szólna, és tekintettel apró árváira, támogassa őt.2 ) Eshetőleg a Ferdinándnál való támogatás is szóba került, az első kellék azonban az útra szükséges pénz vala. A két megbízott eredményesen végezte el a rábízott föladatot, mire azután alig egy kis pihenő után hamarosan megkezdték a hosszas utazást. Szentpétery és Zermegh bizonyára Galgóczról indultak el megbízásuk teljesítésére. Jól haladtak, mert márczius 22-én már a Fuggerek — mondhatnók — fővárosában Augsburgban voltak. Lehet, hogy üzenetet is vittek a meghalt Elek testvérének Györgynek, a ki 1497-ben Fugger Ulrik leányát Annát vette feleségül, majd meg 1520 után maga is Augsburgban telepedett le ; 3 ) a fő azonban az volt, hogy itt a Fugger-czégtől fölvegyék azt az összeget, a melyre személyes szükségleteik födözésére s az utazásra szükségük volt. Mint meghalt uruk családjának adott kölcsönt, 200 koronás aranyat, magyar pénzértékben számítva 248 forintot kaptak,4) a mi jelentékeny összegnek mondható, mert vásárlóképessége szerint közel mai (>000 koronával egyenlő érték volt. Augsburgból bizonyára rövid úton, Ulmnak s tovább nyugatészaknak iparkodtak Speyer felé, hogy Ferdinánddal ügyöket elvégezzék. Meddig időzött Zermegh és Szentpétery a Rajna-parti városban, nem tudjuk. Arról sem nyerünk felvilágosítást, meddig maradt Zermegh a Thurzók családjának szolgálatában.5 ) Valószínű azonban, hogy nem sokáig késlekedett, hanem iparkodott új álláshoz jutni, a melyre jó ajánlás volt neki a Thurzónál töltött néhány év. A mint látszik, 1547 őszén már nincs a Thurzók ') Janssen : Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters, III. (16. kiad.) 547. 552. 11. 2) Országos Levéltár : Neoreg. act. fasc. 419. nr. 46. s) Wenzel Gusztáv : A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében 18. 26. 11. (Értekezések a történelmi tudományok köréből, X. k. 4. sz.) 4) Országos Levéltár : Neoreg. act. fasc. 419. nr. 46. 6) Rajcsányi : Deductio genealogica (kézirat), illetve Lehoczky András : Stemmatographia, I. 447. 1. után Nagy Iván id. m. XII. 361. 1. arról beszél, hogy Zermegh 1541-ben magyar kamarai számvevőmester