Századok – 1906

Történeti irodalom - Weber Samu: Ujabb adalékok Szepes megye történetéhez. Ism. Bervaldszky Kálmán 947

TÖRTÉNETI IRODALOM. 947 hogy egészen más korszakba jutott s elvégre (42. 1.) a nagyszebeni evangelikus városi plebánia-templom leírására került a sor. Az erdélyi szász művészetnek természetesen nincsen semmi köze a kerczi apátsághoz, mely csak azért került bele a könyvbe, mert a magyar király rendelkezése folytán az apátság és területe már jó korán a nagyszebeni szász gróf alá rendeltetett. A templom-erődök (Kirchen-Kastelle) és megerősített templomok (befestigte Kirchen) leírásánál a szerző egyszerűen megelégszik — egy rövidke jegyzetben — annak a megemlítésével, hogy ily templom-erődök találhatók nem szász földön is Erdélyben, de e reá nézve kellemetlen »tudományos tényt« azzal a nagyhangú kijelentéssel söpri félre, hogy »in diesen erblickt (Fr.) Müller Nachahmungen des sächsischen Vorbildes« ; a mi nem épen lehetetlen, de nincs is bebizonyítva. Ilyen templom-erődök találhatók a következő nem szász helységekben : Karczfalva, Szenttamás, Szentmihály, Szentlélek, Mindszent, Szentkirály, Kozmás, Ménaság és Kászon-Alfalu. Rajz egyetlen egy sincs a munkában, csak a végén van huszonnégy tábla parányi photogrammokkal, melyeknek tudományos értéke igen csekély, mert oly aprók, hogy a díszítmények részleteit még nagyító üveggel sem lehet tisztán felismerni. Ilyen »tudományos« munkákból nem kérünk többet. KROPF LAJOS. Ujabb adalékok Szepes megye történetéhez. Irta Weber Samu. Megjelent a Szepes-megyei töiténelmi társulat ajánlatával. Budapest, 1905. Hornyánszky Viktor kny. 8-r. IV, 144, 2 1. Képekkel. A Szepesség múltját kutató egyik legszorgalmasabb történetírónknak, Weber Samu tagtársunknak az elmúlt év végén megjelent könyve kizárólag mű- és művelődéstörténeti adatokat tár elénk. A munka első része a Szepesség erődítményeiről szól. A feldolgozott anyag nem egészen ismeretlen előttünk. Eltekintve Divald Kornél legújabban megjelent s kizárólag műtörténeti irányú könyvétől,1) 1900-ban a Szepesi Lapok hasábjain Dénes Ferencz közölt egy czikksorozatot, melyben Szepes vármegye várairól és várkastélyairól értekezett, s hasonló tárgyú munkákat írtak Hradszky József, Demkó Kálmán, Hajnóczi R. József és Münnich Sándor is. Ezzel azonban korántsem akarom azt mondani, hogy a szerző fáradozása meddő lett volna, mert nemcsak hogy több oly erődítményről megemlékezik, a melyről eddig alig tett említést valaki, hanem a tárgyalt régi erősségek hű leírása, ') Szepes vármegye művészeti emlékei, 1—2. rész. Ismertetését olv. Századok, 1905. 672. 1. és 1906. 660. 1.