Századok – 1906

Tárcza - Dudás Gyula: Petur bán és Peturváradja 84

8(5 TÁRCZA. említi, mert azt nem adományozta az apátságnak, hanem mint királyi várat megtartotta a korona birtokában. A mai péterváradi várról ugyanis tudva van, hogy ott ősidők óta mindig volt. valamelyes erősség s a rómaik korában Cusum nevű határvár állott a helyén. Yalószinű tehát, hogy az a Pétervárad nevű helység, mely a királyi oklevél szerint a bácskai oldalon feküdt, csak átellenes párja volt a tulajdonképeni ősi Péterváradnak, mely a várhegyen foglalt akkor is helyet. A folyóvizek partjain, a révek mellett, ily kettős városok és helységek sűrűn fordulnak elő. Hogy egyébként a bélakúti apátságnak adományozott Pétervárad nem volt erősség, sőt valóban csak a túlsó oldalon emelkedő vár elővárosa lehetett, mutatja az is, hogy a király egyszerűen birtoknak (possessio) nevezi, holott ha erős3ég lett volna, bizonyára megfelelő jelzéssel (castrum, fortalitium) illeti vala. Az a körülmény, hogy Petur bálinak mind a szerémségi, mind a bácskai részeken voltak birtokai s hogy a bácskai birtokok épen Pétervárad körűi csoportosultak, megmagyarázza, hogy a szerémi hegyek szikláján épült vár lehetett az uradalom központja s a bácskai oldalon elterülő helység ugyanazt a nevet viselte, melylyel a várat nevezték. Ezt látszik igazolni V. István királynak 1267 évi ismert oklevele is, melyben Aranlabovbacli falut a Duna mindkét partján levő péterváradi révvel s a vásártérrel együtt András királyi főajtónállónak adományozza.1) Itt a Duna két partján levő péterváradi révről lévén szó, kétségtelen, hogy a jobbparton emelkedő vár és a balparton fekvő helység ugyanazt a nevet viselte ; a XIII-ik században tehát mind a két Péterváradjának, várnak és helységnek, léteznie kellett. A mai Újvidéket egyébként a török háborúk után is még Péterváradsáncz-nak nevezték, a mi mutatja, hogy a két Pétervárad emléke egészen a XVIII-ik -századig fentartotta magát. Hogy pedig Petur bán vára és városa a magyar Pétervárad nevet viseli a XIII-ik században, e körülmény arra enged következtetni, hogy a hely alapítója vagy maga Petur bán, vagy valamely hasonló nevű őse lehetett. Részemről azonban valószínűbbnek tartom, hogy mind a várnak, mind a helységnek Petur bán avagy őse csak ríj nevet adott, mert mind a kettő a rómaiak kora óta fennállott s az ilyen régi telepek időközi névcseréje nem tartozik a ritkaságok közé. DUDÁS GYULA. ') Orsz. Levéltár: dip!, oszt. 630. sz. Fejér id. m. IV. 3. 407. 1.