Századok – 1906

Értekezések - PÓR ANTAL: Adalékok Jegerndorfi Pál életéhez 916

PÓR ANTAL. — ADALÉKOK JEGERNDORFI PÁL ÉLETÉHEZ. 919 dalmak egyikét és a kincsőrző állomást (custodia), melyeket nemrég ő szentségétől eszközölt ki. Hajlandó azonban ez utóbbiakról, valamint a szabolcsi főesperességről is lemondani, ha az említett két meisseni egyházmegyebeli javadalomnak nyugalmas élvezetébe juthat.1) Hogy ezen Miklós lengyel nemes volt, onnan gyanítom, hogy midőn a szabolcsi főesperességet elnyerte, már bírta a nagy-lengyelországi poznani kanoniát. Két nappal később, azaz 1360 aug. 16-án azt jelenti Jegerndorfi Pál VI. Incze pápának, hogy néhai Sükösd kanonok halálával már régebben megürült az egri egyházmegyében az ungi főesperesség és vele egy kanonoki javadalom. Boldog emlékű VI. Kelemen pápa, azután maga VI. Incze pápa, ezen javadalmakat Pál nándorfehérvári püspöknek engedték át bizonyos időre,2

) mely eltelvén, Pál püspök ama javadalmakról lemondott s e napokban meg is halt. Esedezik tehát Jegerndorfi Pál, hogy e javadalmakat János fia Miklós wladislawi, vagyis kujaviai clericus nyerhesse el. A pápa föntartván mások netán előbb szerzett jogát, teljesítette a kérelmet.3) Tehát ez is lengyel pap volt ; a miért talán nem merész az a föltevésünk, hogy mindkét esetben idősb Erzsébet királyné pártfogásával találkozunk ; a miből azt következtethetjük, hogy mind a két supplicatió fölterjesztésével a királyné bízta meg a püspököt. Még valószínűbb, hogy Nagy Lajos király következő supplicatióját szintén a frisingai püspök nyújtotta be, a mit abból gyanítunk, hogy a maga nevében fölterjesztett kérelmekkel ugyanegy keletet visel és — mint tartalmából kitetszik — nagyobbrészint inkább a püspök, mint a magyar király érdekeit hangoztatja. Mindazonáltal föl nem teszszük, hogy midőn idegen érdekeket gyámolít, ehez a magyar király fölhatalmazását ki nem eszközölte volna. Nagy Lajos király supplicatiójának tartalma következő : Folyamodik, hogy káplánjának és asztaltársának (commensalis), a Gurk-egyházmegyebeli Strassburgi Vinczének egy frisachi (in Frisaco Salzeburgensis diocesis) kanoniát tartson fön a pápa ; hogy Lachari Miklós egyházi jogtudor passaui, — Elawi Fri!) Supplicat. Innoc. VI. Anni VIII. vol. 31. fol. 195. — A váradi egyház egyik kanoniáját, azonképen az ottani kincsőrzői javadalmat, melyek az által ürültek meg, hogy Gergely váradi kanonok és kincsőrző csanádi püspökké neveztetett ki, Nagy Lajos király kérelmére 1359 jun. 3-án Ígérte oda a pápa Arnold fiának Miklósnak, ki már ekkor poznani és egri kanonok, valamint szabolcsi főesperes volt. (Supplicat. Innoc. VT. Anni VI. fol. 66.) Beült-e a meisseni kanoniába és a drezdai plébániába? alig hiszem, minthogy a váradi javadalmakat 1366-ban bekövetkezett haláláig még mindig várta, mint idősb Erzsébet királyné supplicatiójából értjük. (Supplicat. Urbani V. Tom. 43. fol. 216. dd. 1366. jun. 23.) 2) Olv. Supplicat. Innoc. VI. Anni II. vol. 25. fol. 80. dd. 13.54. A pápa ekkor két évre meghosszabbította a nándor-fehérvári püspöknek már előbb adott kedvezést. 3) Supplicat, Innoc. VI. Anni VIII. vol. 31. fol. 195.