Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Az ágostai csata 866

TÁRCZA. 869 3—32. 11.) — Tartalmas dolgozat, mely főleg a törvényhatósági jogszabályok s a M. Gazdaságtörténelmi Szemle adattárának felhasználásával készült. A nemességnek a városokba való települése a XVI—-XVII. században a török hódoltsággal függ össze; a királyi Magyarország és Erdély ekkor válik sürübb népességűvé s jóval magyarabbá mint azelőtt volt. A nemesség betelepülése azonban nem mehetett simán végbe ; a városi közköltséghez való járulás, mely bizonyos adónemnek tekinthető, a birtokszerzés kérdése, részben az igazságszolgáltatási eljárás, végűi a vallási és nemzetiségi ellentétek élénk harczokat idéztek elő az egyes városok beléletében, s hosszú időnek kellett eltelnie, míg a béke helyreállott. E küzdelmek leírása a dolgozat tárgya. SZAKÁLL GYÜLA : Egyházi és vallási intézkedések története a tiszántúli kerületben, 1526—1792. (Máramarosszigeti kegyes-r. algymn. Ért. 3—41. 11.) — Ez a dolgozat is nagyrészt a megyei és városi törvényhatósági jogszabályokon alapúi ; a megjelent rész azonban nem befejezett munka, s ez magyarázza meg azt, hogy a bevezetés aránytalanul hosszú, ellenben az egyházi és vallási ügyekben a törvényhozás útján tett intézkedések tárgyalása az ónodi országgyűléssel megszakad. A dolgozat sokat nyert volna értékben, ha szerzője nem állana merev felekezeti állásponton, mely őt ítéleteiben a protestánsokkal szemben igazságtalanságokra ragadja. TÓTH-SZABÓ PÁL : Nagyvárad az erdélyi fejedelmek s a török uralom korában. (Nagyváradi prém. főgymn. Ért. 1—132. 11.) — Kiváló értékű tanulmány, melyet a szerző első sorban tanítványai okulására írt, de bízvást elmondhatjuk róla, hogy történetirodalmunknak számottevő terméke. A mű nem csupán Nagyvárad politikai története 1551 — 1692-ig, s nem is egyszerű méltatása annak a szerepnek, melyet e véghely az erdélyi fejedelmek korában mint a keresztyénség, más szóval a magyarság, a hódoltság korában pedig mint a törökök védőbástyája betöltött. Kiterjeszkedik a művelődési viszonyokra is ; behatóan ismerteti a vallási állapotokat, az iskoláztatást, s mindkettőnek hatalmas eszközét, a könyvnyomtatást ; továbbá az erdélyi fejedelmek nagyszabású építkezéseit s ezzel szemben a törökök fatalismusát. Világos képet ad a hódoltsági életről, az adózás, az igazságszolgáltatás és a társadalmi élet viszonyairól, s végűi összeállítja a nagyváradi főkapitányok és pasák névsorát. Nem szükséges külön felemlítenünk, hogy a dolgozat egykorú okiratok és történeti feljegyzések alapján készült. KOVÁCS LAJOS : Magyarország a XVII-ik század második félében. Székfoglaló értekezés. (Nagykőrösi ev. ref. főgymn. Ért.