Századok – 1906

Történeti irodalom - Sasinek Fr. V. újabb munkái. Ism. Ernyey József 73

80 TÖRTÉNETI IRODALOM. csatlakoztak. Ez időtől kezdve Gylas koráig, a ki Konstantinápolyban tért át mohamedán hitéről, a szlávok terjesztették itt a keleti keresztyénséget. Szvatopluk utódai és Pannónia népe a glagolita rítushoz csatlakoztak, sőt keresztűlvitték, hogy a pápa ezt a szláv egyházat elismerte a német püspökök tiltakozása ellenére is. A glagolita érseket három püspökével itt találták Árpád hadai s nem döntötték meg akkor sem, mikor Moesiát és Pannóniát elfoglalták. Igaz, hogy a németek Árpád segedelmével (896) Pannónia déli részének birtokába jutva, egyidőre behozták volt a latin szertartást, de a fellázadt szlávság csakhamar visszatért ősi rítusához. Még inkább megerősödött ez Bolosudes vezér megtérítése után (950), a mikor Esztergomba keleti érsek került. Az erdélyi részek kétségtelenül a konstantinápolyi patriarcha alá tartoztak. Ezeken kívül a Tisza-mentén a kozársággal bejött zsidó hit is terjedt, de a pogányságnak semmi nyoma. Kétségtelen tehát, hogy Szent István korában is már gyökeret vert a keresztyénség. Erre vall a keleti szerzetes klastromok nagy száma, melyek István után nem fejlődhettek. Különben ezek alapításáról alig tudunk valamit, de annál több az emléke pusztulásuknak, mert az első királyok ezeket a klastromokat alakították át az új szerzetesek számára. y. A római katholikus egyház Magyarországban. Midőn Vacszlav, azaz Gezovics István, megerősödve a trónon, fejedelemségét királysággá akarta átalakítani, Ottó császár beleegyezésével a pápától kért koronát. Eltökélte, hogy a római egyházhoz csatlakozik, hanem azért kiméletes volt a keletiekkel szemben. Erre vallanak zarándokházai Konstantinápolyban és Jeruzsálemben, valamint fiához írt intelmei. Csakhogy akkor a keresztyénség itt mindenképen szláv volt. A görög egyház a Cyrill, a latin egyház a glagolita nyelvhez ragaszkodott. Szent István pedig bármennyire szerette volna is kiszorítani a cyrill-ritust, ez nem sikerült neki ; még kevésbbé az, hogy mindkettő helyett a római latinságot tegye uralkodóvá. Kudarczot vallott ezzel ő maga, valamint utóbb (1041) a monte-cassinoi apát is. Még Sámuel király sem akarta befogadni a római szertartású barátokat, csak Szent Lászlónak sikerült (1091) franczia latin szerzeteseket behoznia, mikor számukra a glagolitáktól független somogyvári klastromot alapította. A korábbi szerzetesek (monachi nigri) latinoknak neveztetnek ugyan, mert unióban voltak Pómával, de tulajdonképen glagoliták valának. Az elnevezésre szükség volt, hogy megkülönböztessék őket a keleti egyház szerzeteseitől.