Századok – 1906

Történeti irodalom - Jurkovich Emil: Beszterczebánya multjából. Ism. Keller Imre 851

8-1:4 TÖRTÉNETI IRODALOM. is, minthogy városaink beléletéről, a kulturális mozgalmakról, a városoknak egymásra való hatásáról stb. tiszta és világos képet addig nem nyerhetünk, míg meg nem ismerjük az összes városok történetét, még pedig a legapróbb mozzanatokban is. Ilyen szempontok vezették a szerzőt, mikor most Beszterczebánya múltjából czím alatt több kisebb-nagyobb értekezést egy kötetbe foglalva közrebocsátott. Ez már a második kötet, mert öt évvel ezelőtt hasonló czímmel adta ki az elsőt.1

) A mostani kötet amannak folytatása, és azokat az értekezéseket — mint a szerző mondja, tárczákat — foglalja magában, melyeket 1901 óta írt. Ezeknek száma tizenöt. Az első Königsberger Mihályról szól, a ki számos jótékony alapítványával és emberbaráti intézményével örökítette meg nevét a város történetében. Intézményei között legérdekesebb a beszterczebányai fürdő alapítása (1505-ben), melyet — hogy a szegény nép is használhassa — olyan feltétel alatt adott át a városnak, hogy köteles legyen évnegyedenkint a szegényeknek egy ingyen fürdőt engedni. A második dolgozat Beszterczebánya erödítvényeit ismerteti. Jurkovich okiratok alapján igyekszik meghatározni, hol húzódtak a város legrégibb falai és mint estek az idők folyamán különféle változások alá ; minő pénzforrások állottak az építkező elöljáróság rendelkezésére, s különösen micsoda körülmények voltak azok, melyek az erődítvények felépítését sürgették. A harmadik értekezés czíme : De strigis. A boszorkánypereket és a babonákat tárgyalja, melyeknek Beszterczebánya városa épen úgy hódolt, mint a többi felvidéki város a középkorban. Jellemző adat, hogy a míg Beszterczebányán aránylag igen kevés boszorkányégetés és kivégzés fordult elő, addig a szomszédos városokban — Árvától Nógrádig —- igen sokan estek a kor babonájának áldozatúl. A kivégzésekhez Beszterczebánya város tanácsa adta kölcsön a hóhért. Rokon tárgyú a Régi szenzácziós hírekről szóló czikk, mely azokat a rémhíreket adja elő, melyek a politikai élet általános izgatottságából táplálkoztak, félelemmel és ijedséggel töltötték el a lakosok lelkét, de legtöbbször alaptalanok voltak. Az ötödik dolgozat Styavnicska fürdő történetét adja elő, mely 1642—1773-ig a jezsuiták birtokában volt, utóbb Maurelli Sebestyén tulajdonába ment át. A fürdőt 1663-ban használták először. . J) Ismertetését olv. Századok, 1902. 470. 1. Az ismertető azon panaszolkodik, hogy a Jurkovich által megírandó monographia nem talál kiadóra ; így a nagy munka csak eszme marad. Ez tévedés, mert Jurkovich a város egyenes megbízásából fogott a város történetének megírásához, mely ha elkészül, a város költségén fog megjelenni.